Három nappal ezelőtt szörnyű baleset történt a Dózsa György úton, amelyben két ember életét vesztette. Őszinte részvétem az elhunytak családjának! 

Ahogy telnek a napok, egyre több információ jelenik meg, sőt, a Citroen autónak ütköző Mercedes vezetője maga is megszólalt a balesettel kapcsolatban, és azt mondta, hogy a Citroen volt a felelős a balesetért, mivel nem adott neki elsőbbséget, amikor ő egy BMW-t kielőzve a belső sávban ütközött a balra kanyarodó autóval.

(Kép forrása: 24.hu)

Én próbálok ilyenkor is kicsit jogász maradni - bár elég nehéz be kell valljam -, és nem civilként véleményt nyilvánítani, nézzük tehát meg, hogy jogilag hogyan alakul a felelősség, ha az egyik jármű nem adja meg az elsőbbséget, a másik pedig gyorsan hajt.

1. A KRESZ-ben kimondhatjuk, hogy az egyik aranyszabály az elsőbbségadási kötelezettség szabálya. Ennek a követelménynek mindig, minden helyzetben érvényesülnie kell.

2. Ezen okból - miként ezt Legfelsőbb Bírósági ítéletek is megállapították - a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte. Tehát olyan manőver előtt, ahol elsőbbségadási kötelezettség áll fenn, még a gyorshajtó autónak is elsőbbséget kell adnunk főszabály szerint.

3. Viszont - most jön a lényeg! - kizárhatja az elsőbbségadásra kötelezett felelősségét az, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket az elsőbbségre jogosult szabályszegése következtében nem észlelhette, vagy ha e körülményekre nézve az elsőbbségre jogosult megtévesztette.

Akkor a harmadik pontot lefordítom magyarra: ha azért nem észlelhette az elsőbbségadásra kötelezett azt, hogy neki elsőbbséget kell adnia, mert a manőver megkezdésekor a jármű annyira gyorsan ment, akkor ez kizárhatja a felelősségét.

Nem szeretnék prejudikálni, mert nem ismerem a részleteket, de ha a tanúknak és a Mercedeses saját nyilatkozatának - "adtam egy gázt", "lehet, hogy gyorsabban mentem" - lehet hinni, akkor egy 100 km/h körül haladó autót, ami ráadásul egy másik autó mögül előz ki, városi körülmények között nem lehet észlelni, és nem is lehet az ő ekkora sebességével számolni. Nyilvánvalóan az eljárás során azt is vizsgálni fogják az autók sebessége mellett, hogy a sebességhatár betartása esetén a baleset bekövetkezett volna vagy sem, illetve hogy mely személy milyen mértékben hatott közre a baleset bekövetkeztében.

Amikor néhány évvel ezelőtt a büntetőjogi szakvizsgámon ez volt a kérdés, nem gondoltam volna, hogy egy ilyen szomorú esettel kapcsolatban fogom egyszer elővenni ezt a tudást. Nem szeretném, ha még egyszer így kellene történnie.

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla

Mint azt Önök is észrevették - vagy egy pár perces google keresés alapján könnyen kideríthetik -, én a fiatalabb ügyvéd nemzedékhez tartozom. Ennek megfelelőn próbálok a modern kor kihívásainak megfelelni akként, hogy közben egy percre sem adom fel az igényes szakmai, a szó legszorosabb értelmében ügyvédi munkát. A kor kihívása alatt elsősorban azt értem, hogy az emberek gyors, könnyen érthető információkra vágynak, és bizonyos tudáshoz az internet korában ingyen szeretnének hozzájutni. Ezzel nincs is gond, ezért van a drbakonyililla.blog.hu Blog és a www.facebook.com/drbakonyililla.hu Facebook oldalam, ahol rövid, érthető hírek formájában próbálok ingyenes, de hasznos jogi tudást átadni akár élő videó keretében is, ahol válaszolok a felmerülő kérdésekre.

És hogy miért írom le ezeket a sorokat? Azért, mert a http://arsboni.hu/kobaltas-ugyvedek-fejlodes-utjaban/ oldalon Mátyás Ferenc "tollából" egy felháborító, a hivatásunkhoz méltatlan, igazságtalanul támadó cikk jelent meg, ami konkrétan a zugírászat bűncselekményét próbálja legalizálni, és elvenni többek között a szakvizsgák, vagy épp a felelősségbiztosítás súlyát és jelentőségét. Válaszolnék tehát a cikkben szereplő felvetésekre!

1. Zugírászat bűncselekménye szerint "Aki jogosulatlanul és üzletszerűen ügyvédi, jogtanácsosi vagy közjegyzői tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Tehát nem kellene követendő példaként állítani azt, aki jogi szakvizsga nélkül, így jogosulatlanul ügyvédi tevékenységet végez, okiratokat szerkeszt, jogi tanácsot ad. Konkrétan ez felbujtás - de ezt valószínűleg a szerző nem tudja, mert neki nincs szakvizsgája. Ezt a bűncselekményt nem ma találták fel, hanem évszázados jogi hagyománya van, pont az átlagemberek védelme érdekében. Végülis lehet ugye mobiltelefonnal is rákot gyógyítani - megtörtént eset... -, és egy jövőbelátó is ingázhat a per sikere érdekében, de talán hasznosabb, ha első esetben orvos, második esetben ügyvéd segítségét kérjük.

2. A jogi szakvizsga finoman szólva sem játék és mese, hanem olyan vizsgasorozat, amelyre hónapokat kell készülni a 3 éves kötelező egyetem utáni joggyakorlat után is, mivel le kell tenni 1 írásbeli és 3 szóbeli vizsgát, amelyek az alábbi jogterületeket érintik: polgári anyagi jog, polgári eljárásjog, társasági jog, büntető anyagi jog, büntető eljárásjog, büntetés-végrehajtási jog, alkotmányjog, közigazgatási jog, munkajog, társadalombiztosítási jog, Európai Unió joga. Aki ezen nem esik túl, az egyszerűen nincsen 100%-ig annak a tudásnak a birtokában, amely alapján tanácsot adhatna, okiratot szerkeszthetne felelősséggel, lelkiismerettel. És akkor most jöjjön a nagyképűsködés része - elnézést, de mi ügyvédek már csak ilyen beképzeltek vagyunk :) -, mivel én summa cum laude szakvizsgáztam, ami azt jelenti, hogy nem csak minden vizsgán, hanem a vizsgák minden egyes részében jeles eredményt értem el, ezért igenis le merem írni, hogy jobban értek a joghoz, mint egy nem szakvizsgázott cikkíró, tehát lesz szíves engem nem kőbaltásnak nevezni, mert kinyílik az a bizonyos bicska abban a bizonyos zsebben.

3. Elmondhatom, hogy annál rosszabb nincs, mint amikor az ügyfél maga vagy a szomszédja írogat szerződéseket, és azokat kellene jogi formába önteni. Ilyenkor az a vége az ügynek 99%-ban, hogy inkább írunk egy teljesen új szerződést, mert fele annyi ideig tart, így olcsóbb az ügyfélnek, és jobban meg fog felelni az ügyfél céljainak egy esetleges jogvita esetén is. Ez pedig az ügyfél érdeke. Az esetek legnagyobb többségében nem kötelező jogászhoz fordulni, de ha már fordulunk, akkor ügyvédhez forduljunk, ne joghoz "értő" nem szakvizsgázott, gyakorlat nélküli jogászokhoz. Ugyanis nincs olyan okirat-szerkesztési feladat, ahol nem szükséges konzultáció, tanácsadás, jogi tapasztalat! Biztos tud a könyvelő is munkaszerződést írni, csak mondjuk egy cég most bukott el egy ügyemben 4 millió forintot emiatt (a munkavállalót képviseltem)...

4. Az ügyvédi felelősségbiztosítást elbagatellizálni egyszerűen felelőtlenség! A legtöbb magyar embernek nincs lakásbiztosítása, életbiztosítása, sokaknak még kötelező gépjármű felelősségbiztosítása sem. És mikor derül ki, hogy ez hiba volt? Amikor leég a ház, meghal a családfenntartó vagy balesetet szenved az autó. Ezzel szemben ha valaki ügyvédhez fordul, akkor az ügyvéd mögött ott lesz a kötelező felelősségbiztosítója, ami felelősséget vállal az esetleges károkozásért akár több tízmillió forint értékben! Lehet, hogy amikor valaki egy pár millió forintos kölcsönszerződést egy nem szakvizsgázott, de hozzáértő (sic!) személlyel írat meg, akkor örül neki, hogy pár tízezer forinttal olcsóbban megúszta, de amikor kiderül, hogy a szerződés nem jó, akkor nem tud menni biztosítóhoz, és utólag hiába sajnálja azt a kevés megtakarított pénzt. Ez az a helyzet, amikor meg kell védeni kicsit a személyeket saját maguktól is, mint például a KGFB esetén.

5. Minden szerződés egyedi, én még két ugyanolyan adásvételt nem írtam például. És az ügyfélnek általában pont az a jogi tudása nincs meg, ami alapján el tudja dönteni, hogy az adott szerződésminta az ő céljaira megfelel-e vagy sem. Persze nincs garancia arra, hogy az ügyvédnek, akit megkeresünk az adott kérdés a szakterülete, de ilyen esetben a legtöbb kolléga ezt jelzi az ügyfélnek. Én például egyáltalán nem vállalok közigazgatási vagy büntetőügyeket, míg egy kedves kolléga a családjogi tárgyú ügyeket irányítja máshoz. 

6. Abban egyetértünk, hogy alkalmazkodnunk kell, rugalmasnak és gyorsaknak kell lennünk, de ezt a követelményt a piac is diktálja, aki nem alkalmazkodik, annak nem lesznek ügyfelei, és bezárhatja a bazárt. De ezek az igények nem mehetnek a jogi munka minőségének rovására. Gyorsnak kell lenni, rugalmasnak, de közben szakszerűnek kell maradni, magas tudással kell rendelkezni, és a rugalmasság nem mehet el a jogszabályokkal ellentétes vagy az ügyfélt károsító eljárás irányába.

Higgye el, tisztelt Mátyás Úr, hogy igenis szükség van zugírászat kriminalizálására, a jogi szakvizsgára és a felelősségbiztosításra!

Ha pedig valaki ingyenes, gyors és rugalmas tanácsokra vágyik, kövesse a drbakonyililla.blog.hu blogot és a www.facebook.com/drbakonyililla Facebook oldalt, ahol hamarosan ismét élő videós bejelentkezéssel fogok jelentkezni, ahol ingyen kérdezhetnek tőlem :)

Szép napot!

Dr. Bakonyi Lilla - nem kőbaltás, nem kutyaütő ügyvéd

Sokan úgy gondolják, hogy a foglaló és az előleg szabályait mindenki ismeri, hiszen ezek általánosan használat fogalmak, amik minden adásvételi szerződésnél előfordulnak. Én azonban azt tapasztalom, hogy a legtöbb ember mégsem tudja pontosan, mi ezen intézmények sajátossága, melyik milyen védelmet nyújt, ezért most röviden bemutatom ezeket! Kezdjük a foglalóval!

A foglalót a vevő a kötelezettségvállalása, tehát az adásvételi szerződés megkötése, vételár kifizetése megerősítéseként fizeti az eladónak akként, hogy ez a rendeltetése egyértelműen kiderüljön a szerződésből. Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. 

A legfontosabb szabály viszont az, hogy a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ez azt jelenti, hogy ha a vevő hibájából hiúsul meg az adásvétel - tehát a teljes kifizetés, átadás, ügylet lezárása -, akkor elveszíti ezt az összeget, míg ha az eladó hibájából, akkor ő kétszeresen köteles visszaadni, mert így veszít ő is egy foglalónyi összeget. Jelezni kívánom, hogy az általános bírói gyakorlat szerint - ha nincs valamilyen különleges körülmény - a vevő felelősségi körébe tartozik az, ha hitelből vállalta volna megfizetni a vételárat, de nem kap hitelt, vagy alacsonyabb összegű hitelt kap, így a foglalót ilyen esetben elveszti. Természetesen a felek a szerződésben rendelkezhetnek arról, hogy ilyen esetben nem alkalmazzák a foglaló jogkövetkezményeit.

Alapvetően azt szoktam javasolni, hogy a felek kössenek ki foglalót a szerződésben, hiszen ez mindkét felet biztosítja, mert egyrészt ha a vevő mégsem fizet, akkor az eladó kap valami kárpótlást azért, hogy akár hónapokig nem tudta másnak eladni az ingatlant, míg ha az eladó lép vissza, a vevő mintegy kártérítést kap azért, hogy hónapokig benne állt a pénze egy olyan ingatlanban, amit végül nem szerez meg. A foglaló nem mentesít a szerződésszegés következményei alól, de a kötbér és a kártérítés a foglaló összegével csökken, azonban ha ezt meghaladó a kár, azt lehet külön érvényesíteni, persze kicsit nehezebb ez alapján pereskedni, mintha csak a foglalóért perelünk.

Foglalóként általában 10%-ot szoktak kikötni, de lehetséges ettől alacsonyabb vagy magasabb összeget is adni,  azonban a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. A lényeg az, hogy kifejezetten szabályozni kell az adásvételi szerződésben, hogy milyen összeget milyen jogcímen adtunk át. A foglalót lehet átutalással is teljesíteni, tévhit az, hogy mindenképp készpénzben kell megfizetni.

Az előleget a Polgári Törvénykönyv nem is szabályozza külön. Ez egy egyszerű vételár-részlet, amely a tartozás, tehát a vételár összegébe beleszámít, nincs azonban biztosítéki szerepe. Ha a szerződés nem teljesül, akkor ez az összeg visszajár a vevőnek azzal, hogy természetesen a felek érvényesíthetik azokat a káraikat, mely abból eredt, hogy az ügylet nem teljesült. Azonban - mint erre már fentebb is céloztam - nehezebb egy ilyen eljárás során bizonyítani, mint ha eladói oldalról egyszerűen megtartjuk a foglalót, vevői oldalról pedig a foglaló duplájáért indítunk eljárást.

A későbbiekben az ingatlan adásvételhez kapcsolódó további fontos szabályokat fogunk áttekinteni!

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla

A legutóbbi bejegyzésben  (http://drbakonyililla.blog.hu/2017/04/26/a_szabadsagolas_szabalyai)  a szabadságolás általános szabályait mutattam be. Mivel többen jelezték, hogy a fizetés nélküli szabadság is érdekelné az olvasókat, ezért ez a következő feldolgozott témánk!

Először is rögzítenem, kell, hogy vannak a fizetés nélküli szabadság kiadásának kötelező és mérlegelendő esetei. A fizetés nélküli szabadság kötelező kiadása azt jelenti, hogy a munkavállalónak csak be kell jelentenie ezt az igényét, a munkáltató köteles azt megadni, míg a mérlegelendő okok esetében a munkáltatóra van bízva a döntés joga, jogosult megtagadni a fizetés nélküli szabadságot. Azt azonban szintén ki kell emelni, hogy a munkáltató nem küldheti a dolgozót fizetés nélküli szabadságra.

A fizetés nélküli szabadság kiadásának kötelező esetei:

1.  A munkavállaló gyermeke 3. életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

2. A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Ez tipikusan akkor szokott előfordulni, ha a gyermek például valamilyen fogyatékosságban szenved, ezért a GYES folyósítása tovább történik, és ez idő alatt a gyermeket a szülő otthon ápolja.

3. A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

4. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

Ezekben az esetekben annyit kell tenni, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelenteni a munkáltatónak, akinek e körben nincs döntési jogköre, maximum arra lehet jogosult, hogy az igénybevétel feltételeit igazoló dokumentumokat ellenőrizze. Ha pedig meg kívánjuk szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, akkor ezt szintén jelezni kell a munkáltatónak és leghamarabb az ezt követő 30 nappal szűnik meg a fizetés nélküli szabadság.

Minden más esetben, így például hosszabb utazás, nem hozzátartozó, hanem más személy ápolása, vagy más ok esetében a munkáltató szabad döntésén múlik az, hogy engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot.

Arra is figyelnünk kell azonban, hogy az egészségbiztosítási jogviszony fizetés nélküli szabadság esetén főszabály szerint szünetel, így ahhoz, hogy biztosítottak maradjunk, magunk után kell TB-t fizetni a fizetés nélküli szabadság napjaira.

Röviden, tömören ezen szabályokról kell tudniuk, ha fizetés nélküli szabadság kivételén gondolkoznak.

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla

A legtöbb munkahelyen ilyenkor már elindul az egyeztetés - egymással és a munkáltatóval -, hogy melyik munkavállaló mikor megy szabadságra nyáron. Nézzük hát meg, hogy mik a szabadságolás szabályai!

1. Mennyi szabadság jár?

- Az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap

- Életkortól függően pótszabadság jár, 25. életévtől egy, 28. életévtől kettő, 31. életévtől három, 33. életévtől négy, 35. életévétől öt, 37. életévétől hat, 39. életévétől hét, 41. életévétől nyolc, 43. életévétől kilenc, 45. életévétől tíz munkanap

- 16 évesnél fiatalabb gyermekek utáni pótszabadság, 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 3 vagy több gyermek után 7 munkanap

- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár

- 18. életévét be nem töltött munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár

- A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

2. Mikor és hogyan vehető igénybe a szabadság?

- A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki munkanapokra. Tehát nem a munkavállaló veszi ki, e körben sem ő a főnök. Azonban garanciális szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

- A munkáltató azonban évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Fontos azonban, hogy a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

.- A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

- A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ez alól szűk kivételt jelentenek az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszonyok, ahol a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot; illetőleg az az eset, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni.

- A szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Itt is van azonban kivétel, az az eset, ha a munkaviszony megszűnik, mert ilyenkor ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

- A szabadság nem szent, ugyanis a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, és kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A fentieken túl még létezik például a betegszabadság, fizetés nélküli szabadság és szülési szabadság fogalmai is, melyek speciális szabályai egy következő bejegyzés tárgyai lesznek.

Kövessék továbbra is a blogot és a Facebook oldalt is!

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla

Régóta figyelemmel kísérem az "Őszinte ingatlanos" blogját, és a legutóbbi bejegyzés hatására úgy döntöttem, hogy egy összefoglaló cikkben válaszolok azon bejegyzésekre, melyek az ingatlanosokat piedesztálra emelik, míg az ügyvédeket bugris, folyton hibázó kontároknak állítják be.

Nézzük csak néhány pontba összeszedve, hogy mi a problémám!

1. Először is tisztázzuk a pozíciókat: ügyvéd közreműködése kötelező az adásvételi szerződéseknél, míg az ingatlanos nem kötelező, talán ehhez méltóan kellene hozzáállni az ügyvédhez.

2. Magam azt tapasztalom, hogy az ingatlanosok sokszor nem adnak túl sok hozzáadott értéket az ingatlan eladásához, ugyanis amikor pörög a piac, és jól van beárazva a lakás, az általában ingatlanos nélkül is el fog kelni, ha pedig eladhatatlan az ingatlan, akkor nem fogják megvenni akkor sem, ha ingatlanos közreműködik. Természetesen tisztelet a kivételnek, mert én magam is tapasztaltam már azt, hogy az ingatlanos rátermettségén múlt a sikeres adásvétel, de olyanról is hallottam, hogy az ingatlanos srófolta fel az árakat a magasabb jutalék érdekében.

3. Lehet itt jönni az őszinteség szóval, de valahogy az ingatlanos arról nem ír, hogy hogyan kartellezett az összes nagy ingatlan-közvetítő cég, hogy az árakat mesterségesen magasan tartsák, kaptak is emiatt egy GVH bírságot. Az sem került szóba, hogy az általuk használt szerződések majdnem minden pontjáról - például kizárólagosság - kimondták már a bíróságok, hogy érvénytelen.

4. Az ingatlanos dolga az lenne, hogy az ingatlan minden adatát ismerje, és az ingatlannal kapcsolatban felmerülő kérdésekre választ tudjon adni. Ezzel szemben a legritkábban fordul elő, hogy akár csak egy 1000 Ft-os tulajdoni lapba belenéznének, hogy a szerződéskötés előtt kiderüljön, hogy nem kellett volna tehermentesként hirdetni a lakást, mert van rajta néhány jelzálog meg végrehajtás, vagy mondjuk egy haszonélvező. A társasházi alapító okiratokért és szmsz-ekért pedig egyenesen könyörögni kell nekik, vagy egyszerűen kijelentik, hogy minek az nekem, az nem befolyásolja az adásvételt. Ja, persze, kit érdekel mondjuk a tulajdonostársaknak biztosított elővásárlási jog.

5. Sokszor hallottam már arról, hogy valaki maga hirdette volna a lakását, az ingatlanos pedig lelopta a képeit, és elkezdett megbízás nélkül vevőket hozni, akár létezőket, akár kitaláltakat. Vagy a másik oldalon, a vevő elmondta, hogy milyen lakás érdekli, ezzel szemben 40 lakást meg kell néznie, mire egy olyan is akad, ami megfelel az előzetesen közölt igényeinek. Ez őszinte eljárás? Nem, és sem a vevőnek, sem az eladónak nem jó, mert a drága idejüket rabolja.

6. A kedvencem talán az, hogy az ingatlanos maga írogat vételi ajánlatokat, és letétkezelőként kezeli az átvett foglalót. Mégis milyen jogon? Abszolút nincsen semmilyen jogszabályi felhatalmazása erre. Persze nem is ez a cél, hanem hogy akármi történik, a saját jutalékát bebiztosítsa. Ne értsenek félre, lehet vételi ajánlatot írni, lehet annak biztosítékaként foglalót átadni, de a tulajdonosnak vagy az ügyvédnek, aki erről egy megfelelő szerződést ír, és még egy online rendszerbe is bejelenti a letétkezelés tényét.

7. Beszéljünk egy kicsit a díjakról is! Az ügyvéd örül, ha azt a bizonyos 1%-ot el tudja kérni egy adásvételi szerződés elkészítéséért, amiért teljes felelősséget vállal. Nekünk van vagyoni felelősségünk, mely mögött egy felelősségbiztosítás is áll. Ezzel szemben az ingatlanos 4-5%-ért dolgozik, persze sokszor számla nélkül. Emögött pedig nincsen felelősség, nincs felelősségbiztosítás, sőt, sokan még a kötelező névjegyzékbe vételnek sem tettek eleget. Arról nem is beszélve, hogy ha egy ingatlanos ajánl egy ügyvédet, akkor előfordul, hogy elvárja, hogy az ügyvéd a saját díjából még osszon is vissza részükre. Ezt egyébként kamarai szabályozás tiltja, illetve eleve érdekes, hogy az ötöde annyi díjból még kapjon is pluszban az ingatlanos.

8. Az ügyvéd a teljes szerződéses folyamatot végigviszi, a szerződés elkészítésétől a földhivatali benyújtáson át a bejegyzésig. Ezzel szemben az ingatlanos munkája a szerződéskötésnél véget ér, rögtön a foglalóból - aminél tiltakoznak az átutalás ellen - elveszik a díjukat, és viszlát. Tegnap is szinte vérben forgott a két ingatlanos szeme, amikor tájékoztattam őket, hogy nem lesz készpénzezés a szerződés aláírásakor, tehát nem kapják meg azonnal a pénzüket.

9. Az ingatlanos általában nem ügyvéd, tehát ne adjon jogi tanácsokat! A bizonyos blogon is akkora jogi sületlenségek vannak, hogy égnek áll a hajam tőlük! Ingatlanos bárki lehet az ügyvéd pedig minimum 5 évet tanul egyetemen, majd jelöltködik 3 évig, hogy jó esetben 1 év alatt letegye a 3 szakvizsgát, és ügyvédként tudjon eljárni, tehát jó lenne, ha az ügyvéd adna jogi tanácsokat. Például köszönöm az ötletet, hogy írjam bele a szerződésbe, hogy papíron 25 nm a lakás, de ténylegesen 50 nm és kétszintes, de majd ezt akkor fogom megtenni, ha jogilag is megállja a helyét, és így tartalmazza a tulajdoni lap, építési-, használatbavételi engedély. Persze előfordul, hogy mi is hibázunk, így elmarad egy pecsét, vagy például a bank kéri, hogy valamint módosítsunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem ismerjük a szabályokat, és erről ki kellene oktatni bennünket.

Azt még meg szeretném jegyezni a végére, hogy vannak nagyon felkészült, tisztességesen dolgozó ingatlanosok, akik lelkiismeretesen látják el a feladatukat, és valódi hozzáadott értékkel bírnak az ingatlan eladásakor, tisztességes áron dolgoznak, legálisan, számlával. És sajnos vannak olyan ügyvédek is, akik hibáznak, és ezt nem orvosolják, illetve nem megfelelően állnak az ügyfelekhez és az ügyletekhez. De nem hiszem, hogy ezért az lenne a megfelelő eljárás, hogy az "őszinte ingatlanosok" minden egyes létező vagy kitalált ügyvédi hibából az ügyvédeket szapuló bejegyzéseket csinálnak - ígérem, nekem is ez az első és utolsó ilyen bejegyzésem, és nem fogok kiteregetni minden egyes ingatlanos hibát, amivel találkozok nap mint nap.

Talán inkább össze kellene fognunk, hogy megtisztítsuk a piacot mind a kontár ingatlanosoktól, mind a kontár ügyvédektől a fogyasztók, az eladók és a vevők érdekében.

www.facebook.com/drbakonyililla

 drbakonyililla.blog.hu

Bizonyosan a legtöbb ember hallott már arról, hogy Magyarországon a házasságok több mint fele válással végződik. Ez egy igen sajnálatos adat, főként azt is figyelembe véve, hogy a tendencia nem javul. Pont emiatt tartom szükségesnek, hogy elmagyarázzam a válóper - hivatalos, jogi elnevezéssel élve: bontóper - békés rendezésének módját, azt, hogy milyen kérdésekben kell megállapodniuk a feleknek.

Először is el kell keserítenem azokat, akik azt hiszik, hogy a mai, felgyorsult világban a válás egyszerűen, például egy közjegyző vagy anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal kivitelezhető. Ez nem így van, mindenképpen egy bírósági, peres eljárás lefolytatása szükséges a házasság felbontásához.

Ez úgy néz ki, hogy az egyik fél keresetlevelet nyújt be a házastársa ellen, amiben kéri a házasságuk felbontását. A keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, a közös gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát, valamint 30.000 Ft illetéket is meg kell fizetni. Igen, tudom, hogy ez egy nagyon nagy összeg, de valamiért úgy gondolta a jogalkotó, hogy ha jó sok lesz az illeték, akkor majd kevesebben válnak el. Hát elárulhatom, ez nem jött be...

Bár - miként írtam - mindenképpen peres eljárásban bontja fel a bíróság a házasságot, nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen per meddig tart. Ha a felek között egyezség jön létre a törvényben megjelölt lényeges kérdésekben, akkor egy tárgyalás alatt, vagy ha van(nak) közös gyermek(ek), akkor leghamarabb két tárgyalás után megtörténhet a bontás.

A közös megegyezéshez lényegesnek minősített kérdések: 

1. Gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása - régi nevén: gyermekelhelyezés, tehát hogy a gyermekek mely szülő háztartásában nevelkedjenek a továbbiakban, esetleg a szülők közös felügyelete alatt maradjanak

2. Gyermekek tartásának kérdése - a tartásra köteles szülő milyen összegű tartásdíjat fizet, milyen módon, milyen határidővel

3. Gyermekekkel történő kapcsolattartás - a kapcsolattartásra jogosult szülő mikor, milyen terjedelemben és módon tarthatja a gyermekekkel a kapcsolatot

4. A házastársi közös lakás használata - a továbbiakban ki jogosult használni a lakást, legyen az bérlemény vagy a házastársak tulajdona.

5. Házastársi tartás - jogosult-e valamelyik fél, és mekkora összegű tartásra. Nem asszonytartás a hivatalos elnevezés, ugyanis a férj ugyanígy jogosult lehet erre, mint a feleség.

Természetesen, ha nincs közös gyermekük a házastársaknak, az első három pont kiesik, és csak a lakáshasználatban, és erre irányuló igény esetén a házastársi tartásban kell megegyezni. A megegyezés minden pontjában a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni!

Láthatjuk tehát, hogy a házasság felbontásához a vagyon megosztásában nem kell megállapodni, sem az ingók, sem az ingatlan tekintetében. Ez egy külön megegyezés vagy per tárgya lehet. Magam mindig azt szoktam javasolni, hogy a házasság felbontása történjen meg mihamarabb, mivel sem a feleknek, sem a gyermekeknek nem jó, ha feszült légkörben élnek még sokáig. A vagyonon pedig még lehet egyezkedni, vitatkozni, és végül, ha a megállapodás nem jön létre, perelni. Természetesen itt is sokkal egyszerűbb a helyzet, ha egy házassági vagyonjogi szerződés rendezi a felek vagyoni viszonyait.

Van egy mondás, miszerint válni kevésbé szomorú dolog, mint benne maradni egy szomorú kapcsolatban, de azért azt ne feledjük, hogy valamilyen okból összekötöttük az életünket a házastársunkkal, vállaltuk, hogy jóban-rosszban összetartunk, így a problémák megoldásának van jobb módszere is, mint a válás, melyben szükségszerűen sérül minden fél, de leginkább a gyermek.

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla

A BKV 2 nagy szakszervezete bejelentette, hogy a húsvéti ünnepet követően, április 18-án 0 órától háromnapos sztrájkba kezdenek, melyet április 24-én egy ötnapossal folytatnak, amennyiben addig nem tudnak megállapodni a munkáltatóval a béremelésekkel kapcsolatban.

Mint budapesti dolgozó, BKV-t használó ember én is kiborultam, hogy most akkor mivel fogok közlekedni, de megszólalt bennem a jogász, hogy nézzük csak meg, hogy jogi szempontból mit jelent a sztrájk!

Először is rögzítenünk kell, hogy a sztrájkjog - a munkabeszüntetéshez való jog - a dolgozók fontos demokratikus szabadságjoga, mely az Alaptörvényben és nemzetközi szerződésekben is kinyilvánításra került, a dolgozók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítására szolgál.

A sztrájkban történő részvétel önkéntes, és sem az abban történő részvételért, sem az abból kimaradásért nem érheti hátrány a dolgozót. Ha jogszerű a sztrájk, akkor nem róható fel a dolgozónak, hogy a munkaviszonyból folyó alapvető kötelezettségének, a munkavégzésnek nem tett eleget, és a másik oldalon nem részesülhet hátrányban az, aki nem vett részt benne, így például a munkabeszüntetés folytán elért eredmények ugyanúgy megilletik őt is.

Azonban visszaélésszerűen nem gyakorolható a sztrájk joga, ugyanis ez annak jogellenességét eredményezi. Nem jogszerű a sztrájk akkor sem, ha kollektív szerződés rendelkezéseinek megváltoztatására irányul, egyedi munkáltatói intézkedéssel szemben történik - ami miatt bírósági eljárásnak lenne helye -, az Alaptörvénnyel ellentétes célra irányul, vagy ha a felek az együttműködési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, nem előzi meg ún. egyeztető eljárás a sztrájkot. A most aktuális sztrájknál volt egyeztető eljárás, mely sikertelenül zárult.

A sztrájk nem gyakorolható azonban bármely munkáltatónál, illetve bármely esetben ez a jog, ugyanis nincs helye sztrájknak az igazságszolgáltatási szerveknél, a Magyar Honvédségnél, a rendvédelmi, rendészeti szerveknél és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, illetve az államigazgatási szerveknél sajátos szabályok mellett gyakorolható a sztrájk joga, de a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál a hivatásos állományúak egyáltalán nem jogosultak a sztrájkjog gyakorlására. Nincs helye továbbá a sztrájknak, ha az az életet, az egészséget, a testi épséget vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné, vagy elemi kár elhárítását gátolná.

A sztrájkot sokan úgy képzelik el, hogy egyetlen járat sem indul el, megszűnik a tömegközlekedés, ez azonban nem így lesz, mivel a jogszabályok szerint az ún. elégséges szolgáltatást biztosítani kell, mely egy csökkentett mértékű, a normál működésnél alacsonyabb szintű, de azt még el nem lehetetlenítő közszolgáltatás értendő. Éppen ennek pontos módjáról egyeztetnek a felek a napokban.

Az elégséges szint a jogszabályok alapján a járatok 66%-ának elindítását jelenti. Itt azonban van egy kiskapu! Ugyanis csak a sztrájk első napjain kell minden órában, minden viszonylaton üzemeltetni a járművek 66%-át, a második napoktól - azért írom így, mert két meghirdetett sztrájk-időszakról beszélünk - viszont csak napi átlagban kell a 66%-os követelményt teljesíteni, illetve reggel 6-tól 9-ig és délután 15-től 18-ig óránként is teljesülnie kell a 66%.nak. A köztes időszakban azonban a járműveket akár úgy is tudják üzemeltetni, hogy bizonyos órákban ne induljon el egy jármű sem. Sőt, a közlemények alapján ez kifejezetten így fog történni, így az első napon csak jelzés szintjén marad ki néhány járat, utána azonban az a terv, hogy az érintett járatok este 6 óra után egyáltalán nem fognak közlekedni. (A hév és sok buszjárat nem érintett, mivel ezeket alvállalkozók, illetve a MÁV üzemelteti.)

Tehát amikor a 6-os villamos megállójában várunk a következő szerelvényre a sztrájk ideje alatt, akkor gondoljunk arra, hogy ez egy demokratikus jogintézmény, és örömteli, hogy még lehet ezzel élni :) Tudom, nem vagyok vicces, és én sem nevettem ennyire, amikor az Air France törölte sztrájk miatt a járatunkat, ezért plusz egy átszállással, plusz 1-2 napi úttal, 1-2 nappal később tudtunk utazni 9 felé bontott csoportban, különböző járatokkal, különböző időpontokban...

A blogra a jobb felső sarokban fel tudnak iratkozni, és a friss bejegyzéseimet a www.facebook.com/drbakonyililla oldalon is tudják követni!

A munkaviszony megszűnésekor végkielégítés jár. Ezt a szabályt mindenki ismeri. Azonban már ez az első mondat sem igaz így, ebben a formában.

Nézzünk hát meg 6 kérdést  - és rá 6 választ -, ami felmerül a végkielégítéssel kapcsolatban!

1. Mikor jár végkielégítés?

Végkielégítés akkor jár, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt, vagy azon okból történik, hogy a munkáltató kikerül a Munka Törvénykönyvének hatálya alól (jogviszonyváltás). A végkielégítés akkor is jár, ha a munkavállaló munkaviszonya jogellenesen nem felmondással szűnt meg.

2. Hány év munkaviszony után jár végkielégítés?

Ahhoz, hogy valaki végkielégítést kaphasson, legalább 3 évet kell az adott munkáltatónál dolgoznia. Azonban fontos kiemelni, hogy a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő hosszának meghatározásakor a munkaviszony időtartamából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg, kivéve a szülési szabadság teljes tartamát, a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság teljes tartamát, valamint a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság három hónapot meg nem haladó tartamát.

3. Mekkora összegű a végkielégítés?

Ez függ egyrészt a munkaviszonyban töltött időtől, másrészt a munkavállaló korától. Legalább 3 év esetén 1 havi, 5 év esetén 2 havi, 10 év esetén 3 havi, 15 év esetén 4 havi, 20 év esetén 5 havi, 25 év esetén 6 havi távolléti díj összege a végkielégítés, de ha a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár előtt 5 évvel szűnik meg a munkaviszony - a 3. pontban részletezett okokból -, akkor az első két esetben (3-5 év) + 1 havi, a második két esetben (10-15 év) + 2 havi, az utolsó két esetben (20-25 év vagy több) + 3 havi távolléti díj jár.

4. Ha én mint munkavállaló mondok fel, akkor nem jár végkielégítés?

Nem, munkavállalói felmondásnál - egy kivétellel l. 5. kérdés - nem jár végkielégítés. De nem ez az egyetlen eset! Akkor sem jár végkielégítés, ha a munkáltató jogszerűen élt azonnali hatályú felmondással. Végül pedig nm jár végkielégítés a munkavállalónak, ha a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

5. Mi a helyzet, ha munkavállalóként azonnali hatállyal mondok fel?

Ez a 4. pontban említett kivétel, ez esetben jár végkielégítés, hiszen nem lenne jogos az, hogy a munkáltató valamilyen durva jogsértést követ el a munkavállalóval szemben, és még mentesüljön a végkielégítés megfizetésének kötelezettsége alól is.

6. Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetés esetén jár végkielégítés?

Automatikusan nem jár, azonban a felek szabadon állapodnak meg az egyezség tartalmáról, így alkalmazhatják a végkielégítés szabályait is. A konkrét esettől, a közös megegyezést kiváltó októl függ, hogy kap-e a munkavállaló végkielégítést, én magam azt szoktam javasolni, hogy ennek megfizetésétől ne tekintsen el!

Remélem, hogy hasznos információkkal szolgáltam Önöknek! Kövessenek továbbra is itt, valamint a Facebookon is!

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla

Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e a Kanye West, valamint Presser Gábor és Adamis Anna között 2013-ban kirobbant szerzői jogi vitáról, de amikor megjelent egy cikk, hogy Kóbor János sem érti, hogy miért "balhéznak" a szerzők, és több felháborodott kommentet is láttam, hogy Presser Úrnak biztos kell pénz a nyugdíjra, stb., akkor már biztos voltam benne, hogy meg kell próbálnom elmagyarázni a helyzetet közérthető módon.

A jogvita alapja Kanye Úr 2013-as Yeezus nevű albumán megjelent New Slaves című dal, melyben körülbelül 1.5 perc hallható az Omega Gyöngyhajú lány c. slágeréből. Ehhez a szerzők állításuk szerint nem adtak engedélyt, és ezért tavaly májusban a New York-i szövetségi bíróságon 2,5 millió dollárra (körülbelül 717 millió forintra) perelték Kanye Westet.

A szám itt hallgatható meg: 

Álláspontom szerint igen jól felismerhető az eredeti dal, és a rapper sem tagadta, hogy felhasználta a Gyöngyhajú lányt - melynek zenéjét Presser Gábor, szövegét Adamis Anna írta. Kanye West azzal próbálta rendezni a helyzetet, hogy már a dalrészlet felhasználása után információim szerint 48 órát adott a szerzőknek az engedélyezésre, valamint 10.000 dollárt letétbe helyezett díjként a javukra, amihez a szerzők - nagyon helyesen - nem nyúltak. Presserék viszont csak úgy adták meg az engedélyt, ha annak részletes feltételeiről később majd megegyeznek, ami peren kívül nem történt meg, ezért indították meg a pert, amely most egyezségkötéssel zárult.

Jogi szempontból rögzíteni kell az alábbiakat:

1. A Gyöngyhajú lány c. mű szerzői jogvédelem alatt áll.

2. A szerzői jogvédelem alapján a szerző(k) kizárólagosan jogosult(ak) a művet felhasználni, valamint a felhasználásra másnak engedélyt adni.

3. Amennyiben az engedélyt nem adják meg a felhasználáshoz, feldolgozáshoz szerzők, a felhasználás jogellenes, melynek például egyik következménye az, hogy annak ellenértékét meg kell fizetni. Illetőleg ha feltételekkel történik meg az engedély megadása, ezeket a feltételeket teljesíteni kell.

Tehát nem úri hóbort, vagy felesleges ugrálás ilyen esetben lépni, hanem a szerzői jogi jogosultak jogos igénye, egyben nagyon helyes döntése.

Arról természetesen egyik érintett sem beszélhet, hogy mekkora összegben állapodtak meg, de annyi kulisszatitkot - még az ügy részleteinek ismerete nélkül is - elárulhatok, hogy ilyen típusú ügyben a keresetben érvényesített érték 50%-a már jó tárgyalási alap lehet. Az anyagi igényeknél nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy a Yeezus c. album már platinalemez, és az albumot bemutató turné körülbelül 35 millió dolláros bevételt hozott az amerikai sztárnak. És ennek az albumnak igen lényeges pontja az érintett New Slaves című szám a Gyöngyhajú lányból származó betéttel, amit Kanye West már azelőtt használt promóciós célokra, mielőtt egyáltalán tájékoztatta Adamisékat a felhasználási célról.

Csak megjegyzem, hogy lehet, hogy úgy vélte az amerikai rapper, hogy ebben az Isten háta mögötti országban elég, ha egy 10.000 dolláros csekkel kiszúrja a szerzők szemét, és ők majd elájulnak, és azonnal elfogadják az általa diktált feltételeket. Én örülök, hogy nem így történt, és fel merték venni a kesztyűt, melynek lett eredménye, gratulálok!

És akkor a végére jöjjön az eredeti, az igazi Gyöngyhajú lány:

 https://www.youtube.com/watch?v=CGt-rTDkMcM

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla.

Felhasznált kép forrása: Experidance