Szinte mindannyiunk találkozott már valamilyen módon követeléskezelő cégekkel - és általában nincsenek jó tapasztalataink velük. Ennek számos oka van, ma azokat a jogi trükköket veszem számba, amiket az adósokkal szemben "bevetnek" azért, hogy a követeléseket érvényesítsék, igen, sokszor az érvénytelen, bizonyíthatatlan, alaptalan követeléseket is! 

Ha viszont megfogadják a lent írt tanácsokat, akkor pár álmatlan éjszakát, no meg akár pár százezer forintot is megspórolhatnak!

1. FIZETÉSI MEGHAGYÁS

Erről már sokszor, sok helyen beszéltem, de ismételjük át. A fizetési meghagyásos eljárás lényege, hogy a jogosult egy közjegyzőn előtt egy követelést kvázi csak "bejelent" a kötelezett ellen, a közjegyző nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja a követelés jogosságát, hanem megküldi a fizetési meghagyást a másik félnek. Az adósnak ekkor 15 nap áll rendelkezésére, hogy ELLENTMONDÁSSAL éljen a fizetési meghagyással szemben, ha ezt nem teszi meg, akkor jogerőre emelkedik a fizetési meghagyás, és ugyanúgy végrehajtható, mint egy bírósági ítélet.

Mivel nem kell az eljárásban semmit igazolni, ezért teljesen bizonyíthatatlan, elévült, akár valótlan követeléssel is előállhatnak, és ha valaki nem jár el gondosan, hanem kukába dobja például a levelet - könyörgöm, 21. században vagyunk, ne tegyünk ilyet! -, akkor lesz egy végrehajtható és behajtható követelésük ellenünk.

Tanácsaim: OLVASSUK EL gondosan a levelet, amit kapunk - nem mindegy, hogy fizetési felszólítás vagy fizetési meghagyás az, amit kaptunk. Éljünk ELLENTMONDÁSSAL 15 napon belül, ha nem jogos a követelés!

2. ELÉVÜLT KÖVETELÉSEK ÉRVÉNYESÍTÉSE

Ez kapcsolódik az előző ponthoz, a lényeg az, hogy az elévülés a céget nem érdekli - konkrétan olyat is hallottam, hogy azt mondták, hogy olyan nem is létezik, hogy elévülés! -, ezért elévült követeléseket is ugyanúgy megpróbálnak érvényesíteni. Vagy arra hivatkoznak, hogy az elévülés megszakadt, mert felszólítást küldtek. Mivel a közjegyző nem veheti az elévülést hivatalból figyelembe, elévült követelés is jogerőre emelkedhet, és végrehajtható lesz, ha nem jelezzük azt.

Tanácsaim: Ha úgy véli, hogy a követelése elévült, akkor tegyen ELÉVÜLÉSI KIFOGÁST, írja meg ezt a bíróságnak, közjegyzőnek, de akár magának a cégnek is - attól függően, hogy hol folyik az eljárás. A legtöbb követelés 5 év alatt évül el, de vannak rövidebb, 3 vagy 1 éves elévülési határidők is, célszerű kideríteni, ránk melyik vonatkozik. Azt is tudni kell, hogy az új Polgári Törvénykönyv óta már nem elég egy felszólítás az elévülés megszakításához.

3. TARTOZÁS ELISMERTETÉSE

Mivel ezek a cégek tudják, hogy legtöbbször nem sok esélyük lenne a rendelkezésükre álló iratok, "bizonyítékok" alapján mondjuk egy perben, mindent megtesznek azért, hogy az adóssal valahogy elismertessék a tartozást, ennek 2 módszerét alkalmazzák: RÉSZLETFIZETÉSI MEGÁLLAPODÁST kötnek vele, vagy írásban/szóban telefonon TARTOZÁSELISMERÉST csikarnak ki belőle. Ez úgy néz ki, hogy küldenek egy levelet, hogy például 500.000 Forint a tartozásunk, de ha most megállapodunk, akkor csak 300.000 Forintot kell 6 havi részletben kifizetni, és mellékelik is a megállapodást, amit "csak" aláírva vissza kell küldenünk. Vagy felhívnak, hogy ezer meg egy tartozásunk van, és ötször visszakérdeznek a beszélgetés közben a legváratlanabb időpontokban, hogy akkor ugye elismerjük a tartozást. Tudom, mert láttam több ilyen iratot, és hallottam ilyen beszélgetésről hangfelvételt.

Tanácsaim: Ha nem vagyunk biztosak a követelésben, akkor kérjük be a követeléskezelőtől a rendelkezésére álló bizonyítékokat, addig NE ÍRJUNK ALÁ SEMMIT, még akkor sem, ha a részletfizetési ajánlat kedvezőnek látszik. SOHA NE ISMERJÜK el a tartozást, még telefonban sem, mert azt egy perben fel fogják használni, még akkor is, ha a tartozásról nem is tájékoztatták részletesen az ügyfelet.

+1 tanács: Nyugodtan felszólíthatjuk erélyesen a céget, hogy hagyja abba a zaklatásunkat, mert feljelentést fogunk tenni ellenük. ;)

Természetesen vannak jogos követelések is, amik követeléskezelőkhöz kerülnek, de sok esetben jogtalan, elévült, bizonyíthatatlan követeléseket próbálnak a jogi kiskapukat kihasználva, vagy azokon akár túl is lépve, csalárd módon érvényesíteni. Viszont ha résen vannak, és követik a fenti tanácsokat, nem kell aggódniuk! :)

A blogot itt tudják követni.

A Facebook oldalamat - még több friss hírért - itt találják:

www.facebook.com/drbakonyililla

Köszönöm a figyelmüket!

Többen megkerestek a napokban azzal, hogy írjak egy bejegyzést arról, hogy mire kell figyelni ingatlanok bérbevétele-adása esetén, hiszen nagyon aktuális a kérdés. Nézzük ezeket a tippeket és tanácsokat - röviden és érthetően :)

1. Aranyszabály: mindent foglaljunk írásba, ami a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos, mert a későbbiekben nehezen tudjuk majd bizonyítani, hogy szóban miben állapodtunk meg a másik féllel!

2. Pontosan tisztázzuk a bérleti szerződés időtartamát, felmondási feltételeket és felmondási időt. Itt különösen figyeljünk arra, hogy a határozott idejű bérleteket főszabály szerint nem lehet egyszerű felmondással felmondani, és így lehetséges, hogy valaki a nyári időszakra nem tart igényt albérletre, mégis fizetnie kell.

3. Kaució esetében rögzíteni kell, hogy az milyen esetben jár vissza, és milyen kiadások vonhatók le belőle, hogy ne a bérleti viszony végén szembesüljünk azzal, hogy a tulajdonos például az egész újrafestés költségét velünk akarja megfizettetni, vagy fordítva, a bérlő a nyilvánvalóan általa okozott károkat sem akarja megfizetni.

4. Bérleti díj, közüzemi költségek összege és fizetési határideje. Már a szerződésben tisztázzuk, hogy milyen költségek vannak, és ne utólag derüljön ki, hogy még kell fizetni háztakarítási díjat, internet-bekötési díjat, stb., illetve hogy ezek elszámolása miként történik (a tulajdonos fizeti, és a bérlő neki fizet, vagy a bérlő fizet közvetlenül a szolgáltatóknak)

5. Szabályozzuk, hogy a tulajdonos milyen gyakran ellenőrizheti a használatot, hogy egyrészt ne legyen indokolatlanul zavaró, másrészt figyelemmel tudja kísérni lakása állapotát.

6. Szabályozzuk, hogy a bérlő bejelentkezhet-e az ingatlanba. Itt megjegyzem, hogy tévhit az, hogy ha valaki bejelentkezik az ingatlanba, attól bármilyen tulajdonosi jogai lesznek, és a jogszabályok szerint kötelesek vagyunk a valós aktuális címünket bejelenteni.

7. Írjuk le, hogy milyen bútorok, eszközök voltak a lakásban, és mit hozott a bérlő, mit vihet el. Ez azért is fontos, mert a bérbeadó által "adott" háztartási eszközök javíttatását hiba esetén akkor köteles a bérbeadó elvégezni, ha így állapodunk meg, ha nyitva hagyjuk ezeket a kérdéseket, abból vita lehet.

8. Kiköltözési határidők legyenek pontosan meghatározva. Bérbeadóknak jó tanács, hogy foglalják közjegyzői okiratba a szerződést és a kiköltözési kötelezettséget, mert az könnyen végrehajtható, nem pedig csak akár több éves pereskedés árán.

A blogot itt tudják követni:

A Facebook oldalon még több friss és érdekes bejegyzést olvashatnak:
www.facebook.com/drbakonyililla

Manapság nagyon sok helyen és sokszor olvasunk arról, hogy az építőiparban óriási a munkaerő-és nyersanyaghiány, ezért az árak kúsznak felfelé, az építkezések befejezése pedig a naptárban kúszik egyre távolabbi időpontra.

Én még nem olvastam azonban sehol arról, hogy milyen JOGI problémák merülnek fel az új építésű lakások megvásárlása során. Nézzünk meg most 7 ilyen okot!

1. TERVEZŐASZTALRÓL VÁSÁRLÁS

Az új építésű lakások megvásárlásakor nem egy kész terméket veszünk, amit jól meg tudunk vizsgálni, látjuk előnyeit-hátrányait, hanem egy majd a jövőben - remélhetőleg - elkészülő lakást. Most már eljutottunk odáig, hogy már akkor elkezdik értékesíteni a lakásokat, amikor nem hogy használatbavételi engedély, de még építési engedély sincs! Lehet, hogy a hatóság nem is engedélyezi olyan formában az építkezést, mint amire már leszerződtek egy csomó ügyféllel, és beszedtek egy csomó pénzt, akkor hogy lesz lakásunk? Vagy miként kapjuk vissza a pénzünket? Élő építési engedélyek nélkül ne kössünk szerződést semmiképp!

2. HATÁRIDŐK

Az építtető számára sokszor nincs meghatározva pontos dátum az építkezés befejezésére és a lakás átadására, vagy ha meg is van határozva, az gyakorlatilag korlátlanul kitolható. A legutóbb véleményezett ilyen szerződésem esetében az első változat szerint 2019. decemberi befejezésről volt szó, mire előszerződést kötöttek volna a felek, ez már 2020. június lett, plusz további 9 hónapot minden jogkövetkezmény nélkül hosszabbíthatott az építtető. Emellett szerepelt a szerződésben, hogy a határidők csak tájékoztató jellegűek - na itt felkacagtam -, és hogy minden nappal meghosszabbodik a határidő, amikor hideg van vagy nagyon fúj a szél - esküszöm, tényleg ez volt a szerződésben, ami nonszensz és felháborító.

3. FIZETÉSI KONSTRUKCIÓK

A vételár nagy részét, általában 90-95%-ot már előre ki kell fizetni, azelőtt, hogy a leendő lakásunknak egyáltalán lakás formája lenne, a használatbavételi engedélyre csak egy minimális összeget lehet visszatartani a szerződések szerint. Viszont ha nincs használatbavételi, nem lehet használni a lakást, és 10% vételárnyi összegből ezt a problémát nem lehet megoldani. Láttam én már olyat, hogy 8 év után sem volt használatbavételi engedély, így jogilag nem is létezett a lakás... 

4. FOGLALÓ

A foglaló rendeltetése az, hogy biztosítsa a szerződés teljesítését, gyakorlatilag minden szerződésben használják, nem ritkán az általános 10%-os mérték dupláját is. A főszabály szerint a teljesítés meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az ilyen új építésű lakás adásvételikben viszont kivétel nélkül úgy szabályozzák a foglalót, hogy ha a vevő hibázik, akkor elbukja azt, míg ha az építtető - mert nem készül el időben -, akkor nem kell a foglaló jogkövetkezményeit alkalmazni, tehát elég ha egyszeres összegben adja azt vissza az építtető a vevőnek. Lefordítom: ez azt jelenti, hogy 3-4 évig finanszírozunk egy építkezést, és ezt követően az építtető simán megránthatja a vállát, hogy nem fejezi be, ekkor vagy kamatok nélkül visszakapjuk a pénzt, amit beletettünk, nekünk nincs lakásunk, ő meg 20-25%-kal drágábban eladja a már kész lakást másnak, vagy várunk még ki tudja mennyi időt, hátha elkészülnek. Megéri, nem?

5. VIS MAIOR

Kifejezetten sok cikk szólt arról, hogy a beruházók már mindent a vis maior körébe próbálnak belenyomni, például a munkaerő- vagy nyersanyaghiányt és a kedvezőtlen időjárást (értsd: ősszel fúj a szél, télen esik a hó, tavasszal az eső esik néha, nyáron pedig meleg van) is. Ez teljesen nonszensz, ezek nem váratlan körülmények, hanem olyan piaci és környezeti viszonyok, melyekre számítaniuk kell, akkor ezt kalkulálják bele a vételárba és a befejezés időpontjába. Értem én, hogy nehéz eladni valamit úgy, hogy majd 2030-ban lesz kész, de ha ez a valóság, akkor így kell hirdetni is.

6. ÁFA

Pár hete tudjuk, hogy a kedvezményes 5%-os ÁFA csak 2019.12.31-ig fog élni az új építésű lakásokra. Ennek ellenére a szerződésekben nem szabályozzák ezt a kérdést, vagy pedig egyszerűen azt mondják, hogy a vevő viseli ennek a következményét, ennyivel drágábbak lesznek a lakások. Ez azért aggályos, mert ha eladó hibájából nem készülnek el a lakások a kedvezményes áfa határidejéig, akkor is a vevő visel minden következményt.

7. SZABAD ÜGYVÉDVÁLASZTÁS

Mindenkinek joga van megválasztani a saját ügyvédjét, azt, hogy ki járjon el a képviseletében egy adásvételi szerződés során. Ez az új építésű lakás adásvételeknél gyakorlatilag nem működik. Ezt abból a szempontból meg tudom érteni, hogy kezelhetetlen lenne 250 különböző ügyvéd által írt szerződés, azonban ez nem jelentheti azt - pedig a gyakorlatban sajnos ez a helyzet -, hogy szembe mehetnek azzal az elvvel, hogy az okiratszerkesztő ügyvédnek mindkét fél érdekeit kell képviselni, és hogy a vevőnek joga van arra, hogy más ügyvéddel véleményeztesse a szerződést, és módosításokat kérjen. Különösen, hogy az építtető által kötelezően kijelölt ügyvéd szerződései a vevők szempontjából inkább "békediktátumnak" tekinthetők, csak az építtető érdekeit védik.

Kérem, hogy nagyon körültekintően járjanak el, ne írjanak alá egy szerződést elolvasás és véleményeztetés nélkül csak azért, mert sürgetik Önöket, hogy elfogynak a lakások, vagy kecsegtető az ár! Én bevallom, hogy nem egy ügyfelet beszéltem már le hasonló konstrukcióról, azóta is hálával emlegetik a nevem, mert 2 esetben pont arról a beruházásról volt szó, amiről hónapokig cikkeztek, hogy munkaerő-hiányra mint vis maiorra hivatkozással visszalépett az építtető, majd másoknak eladta drágábban a lakást.

A Facebook oldalamon még több friss hírrel jelentkezek heti több alkalommal: www.facebook.com/drbakonyililla

A blogot pedig itt tudják követni:

Igen, tudom, hogy a csapból is az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete (GDPR) folyik, mégis azt látom, hogy vannak olyan tévhitek, amiket el kell oszlatni. Nézzünk 5 darabot ezek közül!

1. "Nem értem, most miért kellett most hirtelen bevezetni ezt a sok adatvédelmi hülyeséget, eddig jól megvoltunk nélküle"

Ebben a mondatban két nagyon nagy tévedés is van. Az egyik az, hogy a GDPR bevezetése nem történt hirtelen, két éve kihirdetésre került annak a szövege - az más kérdés, hogy a hazai jogszabály-módosítás még mindig nem került elfogadásra. A másik nagy tévedés, hogy eddig is alkalmazni kellett volna nagyon komoly adatvédelmi-adatkezelési szabályokat, csak ez nem volt annyira a köztudatban, ezért sokan nem foglalkoztak ezzel a témával, csak az óriási, 6 milliárdos bírságra kapták fel a fejüket.

2. "Rám nem vonatkozik a GDPR"

Ez maximum egy magánszemély esetében lehet igaz, azonban akinek van valamilyen cége, szinte biztos, hogy kezel személyes adatokat, így meg kell felelnie a rendeletnek. A jogszabályi kötelezettségek a kkv-kra is vonatkoznak, egy-két szabályt lehet csak találni, amely esetben egy kis cég vagy vállalkozó helyzete kedvezőbb, könnyebben felelhet meg a követelményeknek

3. "Mindenre kérek hozzájárulást, és ezzel meg is oldottam a kérdést"

Sok esetben valóban az érintett hozzájárulása az adatkezelés jogalapja, de ez nem minden esetben van így, és ha az adatkezelés jogalapja nem ez, akkor bizony a hozzájárulás nem oldja meg az adatkezelés jogszerűségének kérdését, arról nem is beszélve, hogy más jogok illetik meg az érintettet, ha az adatkezelés jogalapja a hozzájárulás, mint ha például szerződés teljesítése

4. "Ha valakinek nem tetszik, amit küldök, majd leiratkozik, addig semmit nem kell tennem"

Sajnos ez sem igaz, mert az adatkezelésről történő tájékoztatásnak még azelőtt meg kell történnie, hogy a személyes adatokat Ön kezelné, tehát például valamilyen listára feliratkozna az érintett. Attól, hogy a leiratkozás szabad - ami kétségtelenül nagyon fontos -, még nem jelenti azt, hogy maga az adatkezelés jogszerű volt.

5. "Bizonyítsák, hogy valamit nem jól csináltam"

Erre a hozzáállásra nem lehet hagyatkozni, mivel a Rendelet értelmében pont hogy az adatkezelőnek kell azt bizonyítania, hogy az adatkezelése jogszerű volt, az adatkezelőnél él az elszámoltathatóság elve, tehát kétség esetén például bizonyítania kell tudni azt, hogy az érintett önként, megfelelő tájékoztatás után iratkozott fel egy hírlevélre.

Ebben a bejegyzésben most csak 5 tévhitet soroltam fel, de sok részes cikksorozatban lehetne tárgyalni a GDPR kérdését. A cikket figyelemfelhívásnak szántam azért, hogy vegyék komolyan a kérdést, ha eddig nem foglalkoztak volna ezzel!

www.facebook.com/drbakonyililla - Facebook oldalamon még több friss, napi tartalmat olvashat

A blogra itt tud feliratkozni:

Azt hinnénk, hogy ha valaminek tényleg nagyon nincs köze a joghoz, az a véradás. Hát el kell keserítsek mindenkit, ez bizony nem így van :)

Az egyik legfontosabb, hogy a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) kimondja, hogy

"A munkavállaló MENTESÜL RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI ÉS MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE ALÓL a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra"

A véradáskor kitöltendő nyomtatványban kifejezetten rá is kérdeznek arra, hogy a véradónak szüksége van-e igazolásra a munkáltató részére a véradásról.

Ezt pedig onnan tudom, hogy tegnap életemben először adtam vért, mellékelek erről egy fényképet - a fáradt arcomért elnézést kérek előre is. Tegnapi napon ugyanis az ügyvéd kollégákkal a Budapesti Ügyvédi Kamarában szervezett véradáson voltunk, ahol 41 liter vért sikerült leszívni tőlünk (hogy ne csak ránk mondják, hogy vérszívók vagyunk, a mi vérünket is szívják).

Tehát ha valakit eddig csak ez tartott vissza, menjen vért adni, mert 

1. Vért adni menő

2. Akár 3 ember életét megmentheti az ember egyetlen véradással

3. A szervezet felfrissül, a friss vér termelődése jó hatással van az egészségre

4. 4 órára el lehet "lógni" a munkából

A Facebook oldalamat is érdemes követni a napi friss jogi hírekért.

Ha még nem követik a blogot, itt megtehetik:

Sokan kerestek az utóbbi időben azzal a problémával, hogy a munkáltató egy munkaszerződés-módosítást adott át nekik azzal, hogy ezt kötelező elfogadniuk. Nézzük hát meg, hogy mit kell tudni erről a jogintézményről!

3. Bizonyos esetekben kötelező a munkabért - mely a munkaszerződés része - korrigálni, így ha jogszabályváltozás folytán nem éri el a minimálbért/garantált bérminimumot a munkabér, vagy átlagos bérfejlesztés volt a munkáltatónál, amiből a munkavállaló például hosszabb fizetés nélküli szabadság miatt kimaradt.

Munkajogi tanácsadásban is állok rendelkezésükre továbbra is!

A facebook oldalamat itt érik el: www.facebook.com/drbakonyililla

A blogra pedig itt tudnak feliratkozni, hogy ne maradjanak le a friss hírekről:

Azt hinnénk, hogy ritkán fordul elő, de a tapasztalatom alapján igen gyakran megesik, hogy a munkavállalóról a próbaidő alatt derül ki, hogy várandós.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy kirúgható-e a próbaidő alatt a várandós munkavállaló? Kirúgható-e azért, mert várandós?

A válasz: IGEN, elbocsátható a terhes nő a próbaidő alatt.

E körben fontos tudni, hogy a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése nem azonos a felmondással. Így míg felmondással szemben védett egy állapotos nő, felmondási tilalom áll fenn esetében, a próbaidő alatt nem felmondás történik, így védettség sincs.

Azt azonban fontos tudni, hogy a terhesség nem lehet az elbocsátás oka.

A munkáltatónak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt kell tudnia igazolni kétség esetén, hogy a munkavállalót nem a gyermekvállalás miatt, hanem például nem megfelelő munkavégzés miatt bocsátotta el. Konkrét esetekben volt, hogy a munkáltató nagyon magas összegű kártérítést volt köteles fizetni, mivel nem tudta igazolni, hogy nem a várandós állapota miatt szüntette meg a próbaidő alatt a munkaviszonyt, ugyanis korábban dicsérte az alkalmazott munkáját, és a terhesség bejelentése után ennek ellenére azonnal megvált tőle. Másik esetben viszont a munkáltató tudta igazolni korábbi levelezésekkel, hogy nem voltak elégedettek a hölgy munkájával, és egyébként is azt tervezték, hogy megválnak tőle a próbaidő alatt.

További hasznos hírek napi gyakorisággal a Facebook oldalamon! www.facebook.com/drbakonyililla

A blogot itt tudja követni:

A gyermektartásról már több cikkben írtam, azonban eddig nem került szóba a HÁZASTÁRSI TARTÁS intézménye, így most ezt a hiányt pótolom!

Egy nem olyan régen bevezetett, és egyedi szabály, hogy ha a házastársak között az életközösség 1 évnél rövidebb ideig állt fenn, és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás, és ettől csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. Gondoljunk bele, hogy jogos lehet, ha egy rövid házasság után nem kell a másik félnek évekig tartást fizetnie.

Aki viszont érdemtelen, az nem jogosult tartásra.

Érdemtelenség állapítható meg azon házastárs oldalán,

1. akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához - például játékgépek és alkohol túlzott fogyasztása tipikusan ilyen eset lehet

2. aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított - például az anyós elleni durva fellépés is egy ilyen kizáró ok

Természetesen ez esetben is vizsgálni kell mindkét oldalt, tehát hogy az érdemtelenségre hivatkozó házastárs milyen magatartást tanúsított, az is nagyon lényeges.

Még a fenti feltételek fennállása, és az érdemtelenség hiánya esetén is csak akkor kötelezhető tartásra a házastárs, ha ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását nem veszélyezteti, hiszen a gyermekek tartása az elsődleges, és főszabályként csak a kiskorú gyermeket kell a saját tartás rovására is eltartani.

A tartás mértékére a felek megállapodása irányadó, és a felek abban is megegyezhetnek, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget, például egy ingatlant ad a házastársnak, akinek a lakhatása így megoldottá válik. Megállapodás hiányában a bíróságtól lehet kérni a kérdés rendezését - mely általában a házasság felbontásával egyidejűleg merül fel. A bíróság a döntés meghozatala során figyelembe veszi a fentieken túl a jogosult házastárs indokolt szükségleteit, saját bevételeit, és a kötelezett házastárs teljesítőképességét, e körben azt is, hogy milyen más tartásra jogosultak eltartásáról kell gondoskodnia, milyen saját szükségletei vannak.

"Tudtam, hogy megtalálja a módját, hogy szabaduljon a házastársi tartástól..."

www.facebook.com/drbakonyililla oldalon további érdekes hírek olvashatók