Bizonyosan a legtöbb ember hallott már arról, hogy Magyarországon a házasságok több mint fele válással végződik. Ez egy igen sajnálatos adat, főként azt is figyelembe véve, hogy a tendencia nem javul. Pont emiatt tartom szükségesnek, hogy elmagyarázzam a válóper - hivatalos, jogi elnevezéssel élve: bontóper - békés rendezésének módját, azt, hogy milyen kérdésekben kell megállapodniuk a feleknek.

Először is el kell keserítenem azokat, akik azt hiszik, hogy a mai, felgyorsult világban a válás egyszerűen, például egy közjegyző vagy anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozattal kivitelezhető. Ez nem így van, mindenképpen egy bírósági, peres eljárás lefolytatása szükséges a házasság felbontásához.

Ez úgy néz ki, hogy az egyik fél keresetlevelet nyújt be a házastársa ellen, amiben kéri a házasságuk felbontását. A keresetlevélhez csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, a közös gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát, valamint 30.000 Ft illetéket is meg kell fizetni. Igen, tudom, hogy ez egy nagyon nagy összeg, de valamiért úgy gondolta a jogalkotó, hogy ha jó sok lesz az illeték, akkor majd kevesebben válnak el. Hát elárulhatom, ez nem jött be...

Bár - miként írtam - mindenképpen peres eljárásban bontja fel a bíróság a házasságot, nagyon nem mindegy, hogy egy ilyen per meddig tart. Ha a felek között egyezség jön létre a törvényben megjelölt lényeges kérdésekben, akkor egy tárgyalás alatt, vagy ha van(nak) közös gyermek(ek), akkor leghamarabb két tárgyalás után megtörténhet a bontás.

A közös megegyezéshez lényegesnek minősített kérdések: 

1. Gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása - régi nevén: gyermekelhelyezés, tehát hogy a gyermekek mely szülő háztartásában nevelkedjenek a továbbiakban, esetleg a szülők közös felügyelete alatt maradjanak

2. Gyermekek tartásának kérdése - a tartásra köteles szülő milyen összegű tartásdíjat fizet, milyen módon, milyen határidővel

3. Gyermekekkel történő kapcsolattartás - a kapcsolattartásra jogosult szülő mikor, milyen terjedelemben és módon tarthatja a gyermekekkel a kapcsolatot

4. A házastársi közös lakás használata - a továbbiakban ki jogosult használni a lakást, legyen az bérlemény vagy a házastársak tulajdona.

5. Házastársi tartás - jogosult-e valamelyik fél, és mekkora összegű tartásra. Nem asszonytartás a hivatalos elnevezés, ugyanis a férj ugyanígy jogosult lehet erre, mint a feleség.

Természetesen, ha nincs közös gyermekük a házastársaknak, az első három pont kiesik, és csak a lakáshasználatban, és erre irányuló igény esetén a házastársi tartásban kell megegyezni. A megegyezés minden pontjában a gyermek mindenek felett álló érdekét kell figyelembe venni!

Láthatjuk tehát, hogy a házasság felbontásához a vagyon megosztásában nem kell megállapodni, sem az ingók, sem az ingatlan tekintetében. Ez egy külön megegyezés vagy per tárgya lehet. Magam mindig azt szoktam javasolni, hogy a házasság felbontása történjen meg mihamarabb, mivel sem a feleknek, sem a gyermekeknek nem jó, ha feszült légkörben élnek még sokáig. A vagyonon pedig még lehet egyezkedni, vitatkozni, és végül, ha a megállapodás nem jön létre, perelni. Természetesen itt is sokkal egyszerűbb a helyzet, ha egy házassági vagyonjogi szerződés rendezi a felek vagyoni viszonyait.

Van egy mondás, miszerint válni kevésbé szomorú dolog, mint benne maradni egy szomorú kapcsolatban, de azért azt ne feledjük, hogy valamilyen okból összekötöttük az életünket a házastársunkkal, vállaltuk, hogy jóban-rosszban összetartunk, így a problémák megoldásának van jobb módszere is, mint a válás, melyben szükségszerűen sérül minden fél, de leginkább a gyermek.

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla