A fizetés nélküli szabadságról

A legutóbbi bejegyzésben  (http://drbakonyililla.blog.hu/2017/04/26/a_szabadsagolas_szabalyai)  a szabadságolás általános szabályait mutattam be. Mivel többen jelezték, hogy a fizetés nélküli szabadság is érdekelné az olvasókat, ezért ez a következő feldolgozott témánk!

Először is rögzítenem, kell, hogy vannak a fizetés nélküli szabadság kiadásának kötelező és mérlegelendő esetei. A fizetés nélküli szabadság kötelező kiadása azt jelenti, hogy a munkavállalónak csak be kell jelentenie ezt az igényét, a munkáltató köteles azt megadni, míg a mérlegelendő okok esetében a munkáltatóra van bízva a döntés joga, jogosult megtagadni a fizetés nélküli szabadságot. Azt azonban szintén ki kell emelni, hogy a munkáltató nem küldheti a dolgozót fizetés nélküli szabadságra.

A fizetés nélküli szabadság kiadásának kötelező esetei:

1.  A munkavállaló gyermeke 3. életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

2. A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében fizetés nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély, gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt. Ez tipikusan akkor szokott előfordulni, ha a gyermek például valamilyen fogyatékosságban szenved, ezért a GYES folyósítása tovább történik, és ez idő alatt a gyermeket a szülő otthon ápolja.

3. A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.

4. A munkavállalónak fizetés nélküli szabadság jár a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára.

Ezekben az esetekben annyit kell tenni, hogy a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban be kell jelenteni a munkáltatónak, akinek e körben nincs döntési jogköre, maximum arra lehet jogosult, hogy az igénybevétel feltételeit igazoló dokumentumokat ellenőrizze. Ha pedig meg kívánjuk szüntetni a fizetés nélküli szabadságot, akkor ezt szintén jelezni kell a munkáltatónak és leghamarabb az ezt követő 30 nappal szűnik meg a fizetés nélküli szabadság.

Minden más esetben, így például hosszabb utazás, nem hozzátartozó, hanem más személy ápolása, vagy más ok esetében a munkáltató szabad döntésén múlik az, hogy engedélyezi-e a fizetés nélküli szabadságot.

Arra is figyelnünk kell azonban, hogy az egészségbiztosítási jogviszony fizetés nélküli szabadság esetén főszabály szerint szünetel, így ahhoz, hogy biztosítottak maradjunk, magunk után kell TB-t fizetni a fizetés nélküli szabadság napjaira.

Röviden, tömören ezen szabályokról kell tudniuk, ha fizetés nélküli szabadság kivételén gondolkoznak.

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla