Már nincs egy egész hónap hátra a nyári szünetből, de azt tapasztaltam, hogy sok diák ismerősöm most vállal nyári munkát, így arra gondoltam, hogy röviden és érthetően ismertetem a diákmunka szabályait.

A diákok többféle jogviszonyban dolgozhatnak nyaranta, így megbízási-, vagy munkaviszonyban, iskolaszövetkezet tagjaként, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében is.

Munkajogviszony esetén - mely a ritkább eset -, a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény szerint munkavállaló csak az a természetes személy lehet, aki 16. életévét betöltötte, ezt megelőzően, az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló dolgozhat, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, illetve a gyámhatóság engedélye alapján bizonyos kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A fiatal munkavállaló a törvényes képviselője engedélyével létesíthet munkaviszonyt, és számos plusz szabály védi, így évi 5 nap pótszabadságra jogosult, a napi munkaideje és pihenőideje is kedvezőbb, hiszen napi 8 óránál, heti 40 óránál nem dolgozhatnak többet, és 4.5 óra munkavégzés után 30 perc szünet jár nekik, éjszakai munkára pedig nem oszthatók be. Ezek a fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályok akkor is alkalmazandók, ha nem munkaviszony, hanem egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony, például megbízás keretében dolgozik a diák. A 18. életévüket betöltött munkavállalók azonban már jogilag nem fiatal munkavállalók, így az általános szabályok szerint foglalkoztathatók.

A leggyakoribb mégis az, hogy iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát a diákok. Ez egy nagyon egyszerű és kényelmes forma minden félnek, ekkor az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák között jön létre a jogviszony, a tényleges foglalkoztató pedig az iskolaszövetkezettel köt szerződést. Az iskolaszövetkezet természetesen több tényleges foglalkoztatóval kapcsolatban áll, így egy időszak alatt a diák több helyen is dolgozhat, nincs egyetlen munkáltatóhoz kötve úgy, mintha közvetlenül szerződne, azonban a tagi megállapodásban rögzítve van, hogy milyen feladatokat lát el, milyen minimális díjazásért. Természetesen ez esetben is van pihenőidő, munkaközi szünet és szabadság is. Fontos garancia továbbá, hogy a díjazásnak el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum arányos összegét.

Egyszerűsített foglalkoztatást általában a mezőgazdaságban, illetve turisztikához kapcsolóló munkák során alkalmaznak, ahol nagyon rövid időszakra, akár napokra korlátozódik a munkaerő-szükséglet. 

Egyik esetben sem szabad elfelejteni azt, hogy bármilyen formában is történik a foglalkoztatás, azt be kell jelenteni, és az adó-és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségnek azután eleget kell tenni! Tudom, hogy a diákoknak nem a szerződés a fontos, hanem hogy megkapják a pénzüket, de felhívom a figyelmet arra, hogy fontos, hogy legyen szerződés, és minden szabályos legyen, mert csak így lehet eredményesen fellépni például akkor, ha a foglalkoztató elfelejt fizetni.

A végére engedjenek meg egy személyes megjegyzést, szerintem a diákmunka nagyon hasznos dolog, én magam is nagyon élveztem mindenféle apró munkát kipróbálni, és így megkeresni például a kollégium vagy a BKV bérlet árát :)

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyilila.blog.hu