Az utóbbi napokban ismét élesedett a vita a Római-partra tervezett mobilgát építésével kapcsolatban, tartottak egy lakossági fórumot is erről, azonban az álláspontok nem nagyon közeledtek. Természetesen van saját véleményem, de most próbálok a jogi szempontokra koncentrálni. A nem budapesti olvasóknak mutatok egy képet arról, hogy hogyan néz ki most ez a terület:

Az alaphelyzet az, hogy a római-parti árteret 3-4 évente elönti a víz, ami nyilvánvalóan nagy anyagi és környezeti károkat okoz. A köztes időszakban viszont ez egy kis ékköve Budapestnek, ahol közvetlenül a víz mellett lehet pihenni, beszélgetni, kikapcsolódni.

Természetesen nem az a kérdés, hogy az árvíz ellen kell-e védekezni, hanem az, hogy miként, és hogy hová kerüljön a mobilgát, így legfőképp az, hogy a két logikus lehetőség közül - egyik esetben a gát közvetlenül a parton, másik esetben bentebb, a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódna - melyik valósuljon meg. Illetve figyelembe kell venni egy esetleges gátszakadás következményeit is, mert körülbelül 55 ezer ember él azokon a területeken, melyeket egy 10 m-es vízszint felett elöntene a víz árvízi védekezés hiányában. Illetve a döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a felmérések szerint körülbelül 1000 darabbal több fát kellene kivágni a part mentén.

A jogi oldal megértéséhez rögzíteni kell, hogy az

 ártérben lakóház építésére a jogszabályok alapján építési engedély nem adható ki.

Így körülbelül 30 család van, akik még korábbi építkezésük miatt hivatkozhatnak arra, hogy lakóhelyükként szolgál az ártérben található ingatlan, így jogosan érvelnek amellett, hogy a mobilgát a parton húzódjon, védje meg házaikat minden esetben.

Természetesen nem csak ezek a lakók támogatják a part menti gátat, hanem azok a befektetők is, akik szállodát építettek az ártérre, illetve lakópark építését kezdték meg. Azonban esetükben irányadónak kell tekinteni azt a jogi alapelvet, hogy

saját jogellenes magatartására előnyök szerzése érdekében senki nem hivatkozhat!

Ezek az emberek tudták, hogy ártérre építkeznek, amelyet magas vízállás esetén elönt a víz, tudták, hogy lakóházat nem építhetnek erre a területre, ha ennek ellenére ezt mégis megtették, akkor jogellenesen jártak el, és nem hivatkozhatnak erre az érdekében, hogy azt az előnyt érjék el, hogy a gát a parton húzódjon, és a területeiket lakóövezetté minősíthessék át.

Jogilag ugyanis azért sem mindegy a nyomvonal, mert ha a parton húzódik, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy megtörténjen az ártéri területek lakóövezetté minősítése. Ez körülbelül 70 hektár, igen értékes területet jelent.

Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy meg kell vizsgálni a környezetvédelmi és biztonságtechnikai szempontokat, azonban jogilag figyelmen kívül kell hagyni azon érvrendszereket, melyek alapja egy jogellenes magatartás, építkezés.

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyililla.blog.hu

Azt gondolnánk, hogy az "én házam az én váram" elv vonatkozik az autónkra is, és azt teszünk a gépjármű belsejével, amit akarunk. Különösen hölgyek esetében gyakori - bocsánat, lányok, én is az vagyok, de szembe kell néznünk az igazsággal :) -, hogy mindenféle színes, cuki, illatos, csillogós, világítós, stb. izével aggatják tele a visszapillantó tükröt, vagy ragasztják tele a szélvédőt, illetve zsepis dobozt, plüssöket és más egyéb hasznos holmikat raknak a szélvédőhöz.

Ez azonban nem jogszerű, nézzük meg, miért!

A jogszabály ugyanis kimondja az alábbiakat, mely szabályokat be kell tartanunk:

1. A jármű vezetőterének olyannak kell lennie, hogy a vezető részére minden vezetési művelet esetében biztosítsa az előre és oldalra való kilátást, a visszapillantó tükrökkel a jármű mellett lévő mindkét oldali forgalmi sávra történő hátralátást.

2. A gépkocsi vezetőüléséből nézve szemmagasságban csak ajtó- és ablakoszlop, szélvédő, osztóléc, ablaktörlő és törletlen szélvédő felület okozhat takarást.

Bár az új Polgári Törvénykönyv már 1 nap híján 3 éve hatályba lépett, sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy az özvegy miként örököl elhunyt házastársa után.

A régi Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a házastársat gyakorlatilag minden vagyonra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog illette meg, melynek megváltása sem automatikus, sem egyszerű nem volt. Ez a régi szabályozás még azt az élethelyzetet tekintette kiindulópontnak, amikor a házasságok 30-40 évig tartottak, és a pár egyetlen valamit érő vagyontárgya egy ingatlan, és maximum egy kis autó volt. Ekkor az volt az alapvető cél, hogy az özvegy lakhatása biztosított legyen, nem pedig az, hogy az örökös gyermekek mihamarabb hozzájussanak a vagyonhoz.

Azonban a társadalmi-gazdasági változások következtében ezen szabályok már nem bizonyultak megfelelőnek. A házasságok fele válással végződik, gyakori a nagy korkülönbség a házastársak között, és egyre inkább jellemző, hogy nem csak egy lakástulajdonon kell osztozniuk az örökösöknek, hanem több ingatlanon és cégen is. Bár még mindig cél az özvegy lakhatásának biztosítása, a további örökösök érdekei is előtérbe kerülnek, hogy az örökségükhöz ne csak a haszonélvező halálát követően jussanak hozzá - ez különösen sérelmes, ha az özvegy és a gyermekek közel egykorúak... -, hanem hamarabb.

Az új Ptk. tehát differenciál aszerint, hogy vannak-e gyermekek:

1. Ha van(nak) leszármazó(k), akkor a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot - mely nem korlátozható, megváltása nem követelhető tőle - örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár neki. Ezt úgy kell érteni, hogy ha 2 gyermek van, akkor a lakáson felüli többi vagyont 3 részre kell osztani, 1-1 rész jár a gyermekeknek, és 1 rész a házastársnak.

2. Ha nincs leszármazó - vagy nem örökölhet -, akkor a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.

3. Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

Nem örökölhet azonban egyik esetben sem az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből - például különélés időtartama, új kapcsolat, stb. - nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

Remélem, sikerült hasznos információkat megosztanom az olvasókkal! Várom esetleges kérdéseiket is!

Kövessenek a facebookon is! www.facebook.com/drbakonyililla

www.drbakonyililla.hu

 drbakonyililla.blog.hu

Röviden: IGEN. És a legtöbbször az ún. kézbesítési vélelem szabályai adják meg a magyarázatot arra, hogy miként lehetséges. Nézzünk tehát egy tipikus esetet!

Van egy tartozás, például egy lejárt telefonszámla vagy egy parkolási pótdíj-tartozás. A jogosult a sikertelen felszólításokat követően fizetési meghagyást nyújt be ellenünk. Ezt az eljárást közjegyzőnél lehet elindítani úgy ráadásul, hogy nem kell bizonyítani a követelést, csak megjelölni.

15 nap áll rendelkezésünkre az átvételtől számítva, hogy ellentmondással éljünk a fizetési meghagyás ellen. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, és ugyanúgy végrehajtható lesz, mint az ítélet. Ha viszont ellentmondással élünk (= egyszerűen megírjuk 15 napon belül, hogy például nem értünk egyet a követeléssel vagy azt már kifizettük), akkor alakul perré az ügy, ahol már sor kerül a bizonyítási eljárásra.

De az óra nem csak akkor kezd el ketyegni, ha átvettük az iratot, hanem akkor is, ha az átvétel megtagadjuk, vagy a második postai értesítéstől számított 5 munkanapon belül nem vesszük át a levelet, és így letelhet a 15 nap úgy, hogy a levél tényleges tartalmát meg sem ismertük, és a jogerős fizetési meghagyás alapján indulhat a végrehajtás. Így lehet, hogy amikor a végrehajtó lekéri a központi nyilvántartóból az új, hivatalos lakcímet, az lesz az első irat, amit megkap az adós.

De mi a helyzet akkor, ha önhibán kívül nem kaptuk meg a levelet, mert például elköltöztünk, hosszú kórházi kezelés alatt álltunk, vagy nem volt szabályos a kézbesítés? Ekkor megdönthetjük a kézbesítési vélelmet, sőt, ha a végrehajtás során derül fény erre a hibára, akkor akár még a végrehajtási eljárásban is kezdeményezhetünk ilyen eljárást, de csak nagyon rövid határidőn belül, 15 napon belül onnantól számítva, hogy tudomást szereztünk az ügyről.

A végére még néhány jó tanács:

1. Vegyük át a postai leveleket, mert mint fent látható, az igényeket nem tudjuk elkerülni ezzel, sőt, rosszabb helyzetbe kerülünk, mert még tudomást sem szerzünk az iratok tartalmáról

2. Ha teljesen megalapozatlan vagy elévült a követelés, akkor is éljünk ellentmondással, mert csak ekkor kerül sor perre, ekkor kell a követelést bizonyítani, egyébként jogerőre emelkedik a követelés, és végrehajtható

3. Amint tudomást szerzünk a végrehajtásról, derítsük ki, pontosan miről van szó, és ha nem volt szabályos a kézbesítés, vagy önhibán kívüli okból állt be a kézbesítési vélelem, intézkedjünk annak megdöntése iránt - javasoltan ügyvéd segítségével.

www.facebook.com/drbakonyililla

www.drbakonyililla.hu

drbakonyililla.blog.hu

Az ingatlanpiac fellendült - ez közhely. Az azonban nem közhely, hogy még mindig sokan meggondolatlanul vágnak bele egy ingatlan eladásába vagy vásárlásába, ezért utolsó pillanatban kívánnak visszakozni, vagy pedig nem tudják teljesíteni a szerződésben vállaltakat. Ennek azonban nagyon komoly következményei vannak, amit a pénztárcánk fog bánni. 

Nézzünk tehát 5-5 kérdést, amit az eladóknak és a vevőknek fel kell tenniük maguknak, mielőtt belevágnak az ügyletbe!

Kérdések az Eladóknak:

1. Tényleg el szeretném adni az ingatlant? 

Lehetséges, hogy az ingatlanpiac fellendülése miatt jó áron el tudom adni az ingatlanomat, de a lakhatásomat továbbra is meg kell oldani valahogy, és a bérleti díjak nagyon magasak, ezt figyelembe vettem a döntésnél? Lehetséges az is, hogy érzelmileg annyira kötődöm az ingatlanhoz, hogy nem leszek képes onnan kiköltözni?

2. Én vagyok az - egyetlen - tulajdonos?

Én mindenképp el szeretném adni az ingatlant, de ha van más tulajdonos vagy haszonélvező, nélkülük nem fog menni, nekik is szerződniük kell - mert bár haszonélvezettel terhelten is el lehet adni az ingatlant, csak azt nem fogja senki megvenni. Egyeztettem előzetesen velük az eladási szándékról? 

3. Tehermentes az ingatlan?

A vevő minden bizonnyal visszalép az ügylettől, ha az utolsó pillanatban derül ki, hogy terhelt az ingatlan. A törlési engedélyek beszerzése körülbelül 30 napot vesz igénybe, és ugyanennyi idő a földhivatali törlés. Ki akarna erre várni további 60 napot, ha ezzel nem kalkulált? Illetve a tehermentesítés költsége és időigénye ez esetben a vételárban meg fog jelenni.

4. Mennyi legyen a vételár? Mikor van szükségem a vételárra?

Utólag nem mondhatom, hogy áron alul adtam el az ingatlant, így célszerű tájékozódni az ingatlanpiacon, hogy mi a reális vételár. Figyelembe kell venni, hogy ha az átvett vételárból másik ingatlant kíván valaki vásárolni, akkor az új adásvételnél a fizetési határidőket a korábbi szerződés határidejeit figyelembe véve kell meghatározni úgy, hogy pár hetes csúszás miatt ne kelljen felbontani a szerződést, ne álljon el a másik fél. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a vételárból ki kell fizetni az ingatlanközvetítőt, a tehermentesítési költségeket és sok esetben személyi jövedelemadót is kell fizetni.

5. Mikor tudom átadni az ingatlant?

Az ingatlan átadása általában a vételár teljes megfizetésével egyidejűleg történik, de ettől eltérően is megállapodhatnak a felek. A fontos az, hogy olyan határidőt vállaljunk, amit tartani is tudunk, ne utólag álljunk elő azzal, hogy a bútorokat még nem tudtuk kipakolni.

Kérdések a Vevőknek:

1. Tényleg vásárolni szeretnék egy ingatlant?

Valóban kényelmetlen és bizonytalan albérletben élni, de amíg valaki nem biztos abban, hogy az adott városban kíván letelepedni hosszabb távon, annak nem javaslom, hogy azonnal ingatlan vásárlására adja a fejét.

2. Tényleg a megfelelő ingatlant választottam? 

Figyelembe kell venni minden lényeges szempontot, így családok esetében az óvoda, iskola elhelyezkedését, tömegközlekedési és bevásárlási lehetőségeket is, hogy utólag ne bánjuk meg, hogy ezt az ingatlant választottuk.

3. Mekkora vételárat vagyok képes megfizetni?

Egy adásvételi szerződés esetén a vételáron kívül számos más költség is felmerül (vagyonszerzési illeték, ügyvédi költség, földhivatali díj, banki ügyintézés díja, felújítási költségek, stb.), melyekkel számolni kell előre.

4. Hitelképes vagyok?

A bankok kötelező önerőt határoznak meg ingatlan-vásárlás esetén, tudom ezt teljesíteni? Van más hitelem, be tudok vonni adóstársat vagy más fedezeti ingatlant? Amíg egy vevő pontosan nem tudja, hogy kaphat-e, és ha igen, mekkora összegű hitelt kaphat, nem is érdemes elkezdenie a lakáskeresést. Ha hitelből kívánunk ingatlant venni, akkor az első dolgunk az legyen, hogy előzetes hitelbírálatot kérünk.

5. Mikor tudok/mikor kell beköltöznöm?

Meddig él a bérleti szerződésem, mennyi idő alatt tudok átköltözni? A gyermekeknek mikor kezdődik az iskola, nem jelent-e nagy terhet, ha év közben költözik a család?

Remélem, hasznos segítséget adtam, a cikk megosztható :) Sok sikert kívánok mindenkinek az ingatlan-értékesítéshez és ingatlan-vásárláshoz! Az adásvételi szerződéssel kapcsolatban pedig forduljanak bizalommal hozzám!

www.facebook.com/drbakonyililla

www.drbakonyililla.hu

drbakonyililla.blog.hu

Mivel ismét találkoztam azzal a hírrel, hogy a NAV "lecsapott" egy szegény kismamára/fiatal anyukára/diáklányra (a szereplők tetszőlegesen választhatók), aki az interneten keresztül értékesítette azokat a ruhákat, játékokat, amiket kinőtt vagy már nem használt, ezért elhatároztam, hogy tisztázom az ezzel kapcsolatos adózási szabályokat.

Először is rögzíteni kell, hogy egy magánszemély legálisan, szabadon értékesítheti saját ingóságait az interneten, így különböző online piactereken vagy Facebook csoportokban is. Ehhez, amennyiben nem gazdasági tevékenységről van szó, nem kell egyéni vállalkozói igazolványt kiváltani vagy gazdasági társaságot létrehozni, de még csak ún. adószámos magánszemélyként sem kell eljárni.

Ráadásul nem kell bevallani azt a bevételt, amely ingó vagyontárgy átruházásából származik, és az éves összege nem haladja meg a 600 ezer forintot, - vagy az abból megállapított összes jövedelem nem haladja meg a 200 ezer forintot- ha azt a magánszemély nem gazdasági tevékenység keretében végzi. 

A Nemzeti Adó-és Vámhivatal egy állásfoglalást is kiadott kifejezetten arról, hogy a megunt használati tárgyak vagy kinőtt ruhák értékesítése általánosságban elmondhatóan nem gazdasági tevékenység, így a 600 ezer forintos éves bevételi határig teljesen szabad és adómentes.

Nyilván elképzelhető, hogy a NAV ellenőrzéseket folytat e körben, és kiszűri, majd ellenőrzés keretében adófizetésre kötelezi azt a "szegény diáklányt", aki üzletszerűen rendel például ebay-ről vagy aliexpress-ről termékeket, majd azokat haszonnal eladja. De ez egy jogszerű ellenőrzés, hiszen ekkor már gazdasági tevékenységről van szó, ami nem adómentes. 

Azt javaslom azoknak, akik ilyen eladásokban érintettek, hogy vezessenek saját nyilvántartást az eladott termékekről és az abból származó bevételről, melyet egy esetleges ellenőrzéskor be tudnak mutatni, és ezzel saját maguk is nyomon tudják követni, hogy még az adómentes bevételi határon belül vannak-e.

Ön ismerte ezeket a szabályokat? Amennyiben nem, ossza meg a bejegyzést ismerőseivel is :)

www.facebook.com/drbakonyililla

www.drbakonyililla.hu

drbakonyililla.blog.hu

Az országot lázban tartja az "Olimpia ellenes budapesti népszavazás". Sokan háborognak, hogy miért a budapestiek döntenek az ország sorsáról, de nem tudják ennek okát, és azt sem, hogy most még nem is népszavazás zajlik, hanem aláírásgyűjtés népszavazáshoz.

A magyar állampolgárok Alaptörvényben és más jogszabályokban biztosított demokratikus joga, hogy népszavazást kezdeményezzenek és a népszavazáson részt vegyenek, így közvetlenül kinyilvánítsák véleményüket adott kérdésekről.

Először is el kell oszlatnom egy tévhitet,  mert most a Momentum Mozgalom által indított aláírásgyűjtés még nem maga a népszavazás, hanem annak egyik lépcsője, melynek célja, hogy majd egy helyi népszavazás döntsön arról, hogy Budapest rendezzen-e 2024-ben Olimpiát, pontosan arról a kérdésről, hogy “Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”. Tehát aki aláírja a kezdeményezést, az nem arról szavaz, hogy ne legyen olimpia, hanem arról, hogy kérdezzék meg a polgárokat, hogy szeretnék-e a hazai rendezésű Olimpiát, vagy azt szeretnék, hogy vonják vissza a pályázatot. Persze nem játszom a naivát, nyilvánvalóan azok fogják aláírni többségében az íveket, akik majd egy népszavazáson szeretnék kinyilvánítani, hogy nem támogatják a 2024-es Budapesti Olimpiát.

Országos népszavazást 200.000 fő választópolgár kezdeményezhet, míg helyi népszavazást az önkormányzati törvény alapján a helyi rendeletekben meghatározott számú választópolgár, ami Budapest esetében 10%, tehát 138.000 fő. Kicsit furcsa, nem? Akkor miért nem országos népszavazást indítottak, hiszen 10 millióból könnyebb 200 ezer ember támogatását megszerezni, mint 1.38 millióból 138 ezer emberét. 

Ennek két oka van

1. Volt egy országos népszavazás iránti kezdeményezés, amit a Kúria elkaszált, így csak a helyi népszavazás kiírásának lehetősége maradt. 

2. Az olimpiai pályázatot Budapest nyújtotta be, így Budapest jogosult azt visszavonni, bár azt senki nem vitatja, hogy a kérdés nem csak Budapestet, hanem az egész országot érinti.

Ezek az okai tehát annak, hogy csak budapesti lakcímmel rendelkező, nagykorú, a választásból nem kizárt, polgárok (magyar, EU-s, menekült is) írhatják alá a kezdeményezést, mégpedig csak egy alkalommal.

Remélem, ismét sikerült néhány félreértést tisztáznom! Ha Önnek segítettem, ossza meg ismerőseivel is a bejegyzést!

www.facebook.com/drbakonyililla

www.drbakonyililla.hu

drbakonyililla.blog.hu

Ismerjék meg az olvasók azokat a hasznos, ingyenes jogi weboldalakat, amiket mi is minden nap használunk a jogi munka során!

Lehet, hogy most a kollégák teljesen hülyének fognak nézni, de vállalom. Ugyanis bemutatok néhány ingyenes oldalt, amit mi, jogászok is használunk, és Önök is könnyen tudnak igénybe tudnak venni, így nem kell mindennel rögtön ügyvédhez fordulni

1. www.e-cegjegyzek.hu - Itt név, cégjegyzékszám, adószám alapján rá tudnak keresni a cégekre, és meg tudják nézni például azt, hogy ki az ügyvezető, vagy van-e felszámolás a társaság ellen

2. https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso - Nemzeti jogszabálytár, ahol jogszabályokra tudnak keresni, persze lehet, hogy az értelmezéshez már ügyvédi segítségre lesz szükség...

Pár óra alatt bejárta a sajtót az a hír, miszerint a román bíróságok a Heineken keresete folytán betiltották a Csíki sör gyártását.

Mint minden hírről, erről is bebizonyosodott, hogy nem fedi 100%-ig a valóságot, de több olyan dologra fel kell hívnom a figyelmet jogászként, ami jogilag érdekes, vagy mondhatni, hogy furcsa az ügyben.

Először is rögzítsük, hogy a döntés szerint nem a sörgyártást kell megszüntetni, hanem a jogsértő névhasználatot, így azokat a termékeket, eszközöket kell visszahívni, megsemmisíteni, amik ezt a jogsértő megjelölést használják. A döntés oka az volt, hogy a bíróság álláspontja szerint az Igazi Csíki Sör megjelölés az összetévesztésig hasonlít a Heineken által forgalmazott Ciuc Premium termék megjelölésével.

Ami külön érdekes az ügyben, hogy az EU védjegyhivatala korábban viszont a Csíkieknek adott igazat, kimondta, hogy nem összetéveszthető a két sör megjelölése, így lényegében két ellentétes döntés van hatályban.