Bár az új Polgári Törvénykönyv már 1 nap híján 3 éve hatályba lépett, sokan még mindig nincsenek tisztában azzal, hogy az özvegy miként örököl elhunyt házastársa után.

A régi Polgári Törvénykönyv szabályai szerint a házastársat gyakorlatilag minden vagyonra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog illette meg, melynek megváltása sem automatikus, sem egyszerű nem volt. Ez a régi szabályozás még azt az élethelyzetet tekintette kiindulópontnak, amikor a házasságok 30-40 évig tartottak, és a pár egyetlen valamit érő vagyontárgya egy ingatlan, és maximum egy kis autó volt. Ekkor az volt az alapvető cél, hogy az özvegy lakhatása biztosított legyen, nem pedig az, hogy az örökös gyermekek mihamarabb hozzájussanak a vagyonhoz.

Azonban a társadalmi-gazdasági változások következtében ezen szabályok már nem bizonyultak megfelelőnek. A házasságok fele válással végződik, gyakori a nagy korkülönbség a házastársak között, és egyre inkább jellemző, hogy nem csak egy lakástulajdonon kell osztozniuk az örökösöknek, hanem több ingatlanon és cégen is. Bár még mindig cél az özvegy lakhatásának biztosítása, a további örökösök érdekei is előtérbe kerülnek, hogy az örökségükhöz ne csak a haszonélvező halálát követően jussanak hozzá - ez különösen sérelmes, ha az özvegy és a gyermekek közel egykorúak... -, hanem hamarabb.

Az új Ptk. tehát differenciál aszerint, hogy vannak-e gyermekek:

1. Ha van(nak) leszármazó(k), akkor a házastárs holtig tartó haszonélvezeti jogot - mely nem korlátozható, megváltása nem követelhető tőle - örököl az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon, a hagyaték többi részéből pedig egy gyermekrész jár neki. Ezt úgy kell érteni, hogy ha 2 gyermek van, akkor a lakáson felüli többi vagyont 3 részre kell osztani, 1-1 rész jár a gyermekeknek, és 1 rész a házastársnak.

2. Ha nincs leszármazó - vagy nem örökölhet -, akkor a házastárs örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat, nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban.

3. Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.

Nem örökölhet azonban egyik esetben sem az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből - például különélés időtartama, új kapcsolat, stb. - nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

Remélem, sikerült hasznos információkat megosztanom az olvasókkal! Várom esetleges kérdéseiket is!

Kövessenek a facebookon is! www.facebook.com/drbakonyililla

www.drbakonyililla.hu

 drbakonyililla.blog.hu