Az utóbbi napokban ismét élesedett a vita a Római-partra tervezett mobilgát építésével kapcsolatban, tartottak egy lakossági fórumot is erről, azonban az álláspontok nem nagyon közeledtek. Természetesen van saját véleményem, de most próbálok a jogi szempontokra koncentrálni. A nem budapesti olvasóknak mutatok egy képet arról, hogy hogyan néz ki most ez a terület:

Az alaphelyzet az, hogy a római-parti árteret 3-4 évente elönti a víz, ami nyilvánvalóan nagy anyagi és környezeti károkat okoz. A köztes időszakban viszont ez egy kis ékköve Budapestnek, ahol közvetlenül a víz mellett lehet pihenni, beszélgetni, kikapcsolódni.

Természetesen nem az a kérdés, hogy az árvíz ellen kell-e védekezni, hanem az, hogy miként, és hogy hová kerüljön a mobilgát, így legfőképp az, hogy a két logikus lehetőség közül - egyik esetben a gát közvetlenül a parton, másik esetben bentebb, a Nánási út-Királyok útja vonalában húzódna - melyik valósuljon meg. Illetve figyelembe kell venni egy esetleges gátszakadás következményeit is, mert körülbelül 55 ezer ember él azokon a területeken, melyeket egy 10 m-es vízszint felett elöntene a víz árvízi védekezés hiányában. Illetve a döntésnél azt is figyelembe kell venni, hogy a felmérések szerint körülbelül 1000 darabbal több fát kellene kivágni a part mentén.

A jogi oldal megértéséhez rögzíteni kell, hogy az

 ártérben lakóház építésére a jogszabályok alapján építési engedély nem adható ki.

Így körülbelül 30 család van, akik még korábbi építkezésük miatt hivatkozhatnak arra, hogy lakóhelyükként szolgál az ártérben található ingatlan, így jogosan érvelnek amellett, hogy a mobilgát a parton húzódjon, védje meg házaikat minden esetben.

Természetesen nem csak ezek a lakók támogatják a part menti gátat, hanem azok a befektetők is, akik szállodát építettek az ártérre, illetve lakópark építését kezdték meg. Azonban esetükben irányadónak kell tekinteni azt a jogi alapelvet, hogy

saját jogellenes magatartására előnyök szerzése érdekében senki nem hivatkozhat!

Ezek az emberek tudták, hogy ártérre építkeznek, amelyet magas vízállás esetén elönt a víz, tudták, hogy lakóházat nem építhetnek erre a területre, ha ennek ellenére ezt mégis megtették, akkor jogellenesen jártak el, és nem hivatkozhatnak erre az érdekében, hogy azt az előnyt érjék el, hogy a gát a parton húzódjon, és a területeiket lakóövezetté minősíthessék át.

Jogilag ugyanis azért sem mindegy a nyomvonal, mert ha a parton húzódik, akkor megnyílik a lehetőség arra, hogy megtörténjen az ártéri területek lakóövezetté minősítése. Ez körülbelül 70 hektár, igen értékes területet jelent.

Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy meg kell vizsgálni a környezetvédelmi és biztonságtechnikai szempontokat, azonban jogilag figyelmen kívül kell hagyni azon érvrendszereket, melyek alapja egy jogellenes magatartás, építkezés.

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyililla.blog.hu