Célom az, hogy a mindenkit érintő jogi témákról röviden, közérthetően tájékoztassam az olvasót

Jogi témák közérthetően - Dr. Bakonyi Lilla

2018\08\23 drbakonyililla

8 jogi tipp és tanács - bérlőknek és bérbeadóknak

Többen megkerestek a napokban azzal, hogy írjak egy bejegyzést arról, hogy mire kell figyelni ingatlanok bérbevétele-adása esetén, hiszen nagyon aktuális a kérdés. Nézzük ezeket a tippeket és tanácsokat - röviden és érthetően :)

1. Aranyszabály: mindent foglaljunk írásba, ami a bérleti jogviszonnyal kapcsolatos, mert a későbbiekben nehezen tudjuk majd bizonyítani, hogy szóban miben állapodtunk meg a másik féllel!

2. Pontosan tisztázzuk a bérleti szerződés időtartamát, felmondási feltételeket és felmondási időt. Itt különösen figyeljünk arra, hogy a határozott idejű bérleteket főszabály szerint nem lehet egyszerű felmondással felmondani, és így lehetséges, hogy valaki a nyári időszakra nem tart igényt albérletre, mégis fizetnie kell.

keys-1317389_960_720.jpg

3. Kaució esetében rögzíteni kell, hogy az milyen esetben jár vissza, és milyen kiadások vonhatók le belőle, hogy ne a bérleti viszony végén szembesüljünk azzal, hogy a tulajdonos például az egész újrafestés költségét velünk akarja megfizettetni, vagy fordítva, a bérlő a nyilvánvalóan általa okozott károkat sem akarja megfizetni.

4. Bérleti díj, közüzemi költségek összege és fizetési határideje. Már a szerződésben tisztázzuk, hogy milyen költségek vannak, és ne utólag derüljön ki, hogy még kell fizetni háztakarítási díjat, internet-bekötési díjat, stb., illetve hogy ezek elszámolása miként történik (a tulajdonos fizeti, és a bérlő neki fizet, vagy a bérlő fizet közvetlenül a szolgáltatóknak)

5. Szabályozzuk, hogy a tulajdonos milyen gyakran ellenőrizheti a használatot, hogy egyrészt ne legyen indokolatlanul zavaró, másrészt figyelemmel tudja kísérni lakása állapotát.

6. Szabályozzuk, hogy a bérlő bejelentkezhet-e az ingatlanba. Itt megjegyzem, hogy tévhit az, hogy ha valaki bejelentkezik az ingatlanba, attól bármilyen tulajdonosi jogai lesznek, és a jogszabályok szerint kötelesek vagyunk a valós aktuális címünket bejelenteni.

7. Írjuk le, hogy milyen bútorok, eszközök voltak a lakásban, és mit hozott a bérlő, mit vihet el. Ez azért is fontos, mert a bérbeadó által "adott" háztartási eszközök javíttatását hiba esetén akkor köteles a bérbeadó elvégezni, ha így állapodunk meg, ha nyitva hagyjuk ezeket a kérdéseket, abból vita lehet.

8. Kiköltözési határidők legyenek pontosan meghatározva. Bérbeadóknak jó tanács, hogy foglalják közjegyzői okiratba a szerződést és a kiköltözési kötelezettséget, mert az könnyen végrehajtható, nem pedig csak akár több éves pereskedés árán.

A blogot itt tudják követni:

blog_kovetes.jpg

A Facebook oldalon még több friss és érdekes bejegyzést olvashatnak:
www.facebook.com/drbakonyililla

 

7 Jogi ok, amiért ne vegyél új építésű lakást

Manapság nagyon sok helyen és sokszor olvasunk arról, hogy az építőiparban óriási a munkaerő-és nyersanyaghiány, ezért az árak kúsznak felfelé, az építkezések befejezése pedig a naptárban kúszik egyre távolabbi időpontra.

Én még nem olvastam azonban sehol arról, hogy milyen JOGI problémák merülnek fel az új építésű lakások megvásárlása során. Nézzünk meg most 7 ilyen okot!

 

1. TERVEZŐASZTALRÓL VÁSÁRLÁS

Az új építésű lakások megvásárlásakor nem egy kész terméket veszünk, amit jól meg tudunk vizsgálni, látjuk előnyeit-hátrányait, hanem egy majd a jövőben - remélhetőleg - elkészülő lakást. Most már eljutottunk odáig, hogy már akkor elkezdik értékesíteni a lakásokat, amikor nem hogy használatbavételi engedély, de még építési engedély sincs! Lehet, hogy a hatóság nem is engedélyezi olyan formában az építkezést, mint amire már leszerződtek egy csomó ügyféllel, és beszedtek egy csomó pénzt, akkor hogy lesz lakásunk? Vagy miként kapjuk vissza a pénzünket? Élő építési engedélyek nélkül ne kössünk szerződést semmiképp!

 

2. HATÁRIDŐK

Az építtető számára sokszor nincs meghatározva pontos dátum az építkezés befejezésére és a lakás átadására, vagy ha meg is van határozva, az gyakorlatilag korlátlanul kitolható. A legutóbb véleményezett ilyen szerződésem esetében az első változat szerint 2019. decemberi befejezésről volt szó, mire előszerződést kötöttek volna a felek, ez már 2020. június lett, plusz további 9 hónapot minden jogkövetkezmény nélkül hosszabbíthatott az építtető. Emellett szerepelt a szerződésben, hogy a határidők csak tájékoztató jellegűek - na itt felkacagtam -, és hogy minden nappal meghosszabbodik a határidő, amikor hideg van vagy nagyon fúj a szél - esküszöm, tényleg ez volt a szerződésben, ami nonszensz és felháborító.

 

3. FIZETÉSI KONSTRUKCIÓK

A vételár nagy részét, általában 90-95%-ot már előre ki kell fizetni, azelőtt, hogy a leendő lakásunknak egyáltalán lakás formája lenne, a használatbavételi engedélyre csak egy minimális összeget lehet visszatartani a szerződések szerint. Viszont ha nincs használatbavételi, nem lehet használni a lakást, és 10% vételárnyi összegből ezt a problémát nem lehet megoldani. Láttam én már olyat, hogy 8 év után sem volt használatbavételi engedély, így jogilag nem is létezett a lakás... 

 

4. FOGLALÓ

A foglaló rendeltetése az, hogy biztosítsa a szerződés teljesítését, gyakorlatilag minden szerződésben használják, nem ritkán az általános 10%-os mérték dupláját is. A főszabály szerint a teljesítés meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Az ilyen új építésű lakás adásvételikben viszont kivétel nélkül úgy szabályozzák a foglalót, hogy ha a vevő hibázik, akkor elbukja azt, míg ha az építtető - mert nem készül el időben -, akkor nem kell a foglaló jogkövetkezményeit alkalmazni, tehát elég ha egyszeres összegben adja azt vissza az építtető a vevőnek. Lefordítom: ez azt jelenti, hogy 3-4 évig finanszírozunk egy építkezést, és ezt követően az építtető simán megránthatja a vállát, hogy nem fejezi be, ekkor vagy kamatok nélkül visszakapjuk a pénzt, amit beletettünk, nekünk nincs lakásunk, ő meg 20-25%-kal drágábban eladja a már kész lakást másnak, vagy várunk még ki tudja mennyi időt, hátha elkészülnek. Megéri, nem?

 

5. VIS MAIOR

Kifejezetten sok cikk szólt arról, hogy a beruházók már mindent a vis maior körébe próbálnak belenyomni, például a munkaerő- vagy nyersanyaghiányt és a kedvezőtlen időjárást (értsd: ősszel fúj a szél, télen esik a hó, tavasszal az eső esik néha, nyáron pedig meleg van) is. Ez teljesen nonszensz, ezek nem váratlan körülmények, hanem olyan piaci és környezeti viszonyok, melyekre számítaniuk kell, akkor ezt kalkulálják bele a vételárba és a befejezés időpontjába. Értem én, hogy nehéz eladni valamit úgy, hogy majd 2030-ban lesz kész, de ha ez a valóság, akkor így kell hirdetni is.

 

6. ÁFA

Pár hete tudjuk, hogy a kedvezményes 5%-os ÁFA csak 2019.12.31-ig fog élni az új építésű lakásokra. Ennek ellenére a szerződésekben nem szabályozzák ezt a kérdést, vagy pedig egyszerűen azt mondják, hogy a vevő viseli ennek a következményét, ennyivel drágábbak lesznek a lakások. Ez azért aggályos, mert ha eladó hibájából nem készülnek el a lakások a kedvezményes áfa határidejéig, akkor is a vevő visel minden következményt.

 

7. SZABAD ÜGYVÉDVÁLASZTÁS

Mindenkinek joga van megválasztani a saját ügyvédjét, azt, hogy ki járjon el a képviseletében egy adásvételi szerződés során. Ez az új építésű lakás adásvételeknél gyakorlatilag nem működik. Ezt abból a szempontból meg tudom érteni, hogy kezelhetetlen lenne 250 különböző ügyvéd által írt szerződés, azonban ez nem jelentheti azt - pedig a gyakorlatban sajnos ez a helyzet -, hogy szembe mehetnek azzal az elvvel, hogy az okiratszerkesztő ügyvédnek mindkét fél érdekeit kell képviselni, és hogy a vevőnek joga van arra, hogy más ügyvéddel véleményeztesse a szerződést, és módosításokat kérjen. Különösen, hogy az építtető által kötelezően kijelölt ügyvéd szerződései a vevők szempontjából inkább "békediktátumnak" tekinthetők, csak az építtető érdekeit védik.

 

Kérem, hogy nagyon körültekintően járjanak el, ne írjanak alá egy szerződést elolvasás és véleményeztetés nélkül csak azért, mert sürgetik Önöket, hogy elfogynak a lakások, vagy kecsegtető az ár! Én bevallom, hogy nem egy ügyfelet beszéltem már le hasonló konstrukcióról, azóta is hálával emlegetik a nevem, mert 2 esetben pont arról a beruházásról volt szó, amiről hónapokig cikkeztek, hogy munkaerő-hiányra mint vis maiorra hivatkozással visszalépett az építtető, majd másoknak eladta drágábban a lakást.

 

A Facebook oldalamon még több friss hírrel jelentkezek heti több alkalommal: www.facebook.com/drbakonyililla

A blogot pedig itt tudják követni:

blog_kovetes.jpg

 

5 tévhit a GDPR-rel kapcsolatban

Igen, tudom, hogy a csapból is az Európai Unió új Adatvédelmi Rendelete (GDPR) folyik, mégis azt látom, hogy vannak olyan tévhitek, amiket el kell oszlatni. Nézzünk 5 darabot ezek közül!

eu-general-data-protection-regulation-2018.png

1. "Nem értem, most miért kellett most hirtelen bevezetni ezt a sok adatvédelmi hülyeséget, eddig jól megvoltunk nélküle"

Ebben a mondatban két nagyon nagy tévedés is van. Az egyik az, hogy a GDPR bevezetése nem történt hirtelen, két éve kihirdetésre került annak a szövege - az más kérdés, hogy a hazai jogszabály-módosítás még mindig nem került elfogadásra. A másik nagy tévedés, hogy eddig is alkalmazni kellett volna nagyon komoly adatvédelmi-adatkezelési szabályokat, csak ez nem volt annyira a köztudatban, ezért sokan nem foglalkoztak ezzel a témával, csak az óriási, 6 milliárdos bírságra kapták fel a fejüket.

2. "Rám nem vonatkozik a GDPR"

Ez maximum egy magánszemély esetében lehet igaz, azonban akinek van valamilyen cége, szinte biztos, hogy kezel személyes adatokat, így meg kell felelnie a rendeletnek. A jogszabályi kötelezettségek a kkv-kra is vonatkoznak, egy-két szabályt lehet csak találni, amely esetben egy kis cég vagy vállalkozó helyzete kedvezőbb, könnyebben felelhet meg a követelményeknek

3. "Mindenre kérek hozzájárulást, és ezzel meg is oldottam a kérdést"

Sok esetben valóban az érintett hozzájárulása az adatkezelés jogalapja, de ez nem minden esetben van így, és ha az adatkezelés jogalapja nem ez, akkor bizony a hozzájárulás nem oldja meg az adatkezelés jogszerűségének kérdését, arról nem is beszélve, hogy más jogok illetik meg az érintettet, ha az adatkezelés jogalapja a hozzájárulás, mint ha például szerződés teljesítése

4. "Ha valakinek nem tetszik, amit küldök, majd leiratkozik, addig semmit nem kell tennem"

Sajnos ez sem igaz, mert az adatkezelésről történő tájékoztatásnak még azelőtt meg kell történnie, hogy a személyes adatokat Ön kezelné, tehát például valamilyen listára feliratkozna az érintett. Attól, hogy a leiratkozás szabad - ami kétségtelenül nagyon fontos -, még nem jelenti azt, hogy maga az adatkezelés jogszerű volt.

5. "Bizonyítsák, hogy valamit nem jól csináltam"

Erre a hozzáállásra nem lehet hagyatkozni, mivel a Rendelet értelmében pont hogy az adatkezelőnek kell azt bizonyítania, hogy az adatkezelése jogszerű volt, az adatkezelőnél él az elszámoltathatóság elve, tehát kétség esetén például bizonyítania kell tudni azt, hogy az érintett önként, megfelelő tájékoztatás után iratkozott fel egy hírlevélre.

Ebben a bejegyzésben most csak 5 tévhitet soroltam fel, de sok részes cikksorozatban lehetne tárgyalni a GDPR kérdését. A cikket figyelemfelhívásnak szántam azért, hogy vegyék komolyan a kérdést, ha eddig nem foglalkoztak volna ezzel!

www.facebook.com/drbakonyililla - Facebook oldalamon még több friss, napi tartalmat olvashat

A blogra itt tud feliratkozni:

blog_kovetes.jpg

Nincs per ... nincs itt semmi látnivaló...

Avagy az új polgári eljárásjogi törvény

Sokan sok fórumon "riogattuk" az embereket azzal, hogy az új polgári eljárásjogi törvénynek az lesz a hatása, hogy az átlagpolgár egyszerűen nem tud majd pereskedni.
Ennek oka egyrészt az, hogy egy magánszemély saját maga nem tud olyan keresetet beadni, amit elfogad a bíróság, mivel a 20-30 oldalas, kötelezően alkalmazandó formanyomtatvány kitöltése még egy szakértőnek is problémát okozhat, egy egyszerű halandó nem tudja azt megfelelően kitölteni. Másrészt a jogi képviselők sok ügyet eleve nem fognak vállalni a visszautasítástól tartva, és azért, mert a többszörösére nőtt munkateher miatti munkadíj-növekedést az ügyfelek egyszerűen nem tudják vállalni.
A félelmünk beigazolódott...
Pár napja mesélte el egy kollégám, hogy a KÖZÖS MEGEGYEZÉSSEL TÖRTÉNŐ HÁZASSÁG FELBONTÁSA IRÁNTI KERESETÉT VISSZAUTASÍTOTTÁK! Tehát még egyszer: a férj és a feleség megegyezett, hogy el akarnak válni, megállapodtak minden járulékos kérdésben - gyermekek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermekek tartása, utolsó közös lakás használata -, és a bíróság nem hagyja őket elválni mondvacsinált okokra hivatkozva!
 
Már elnézést a kifejezésért, de ez agyrém! Elhiszem, hogy szükség van némi plusz illeték bevételre, amit ezáltal szerezhetnek, de én ezt másként nem tudom magyarázni, mint hogy meg szeretnék akadályozni, hogy a polgárok peres eljárásokat tudjanak indítani, ami a jogállam szempontjából igen ... khm ... érdekes hozzáállás.
Lehet erre legyinteni, hogy ez nem a mi problémánk, de képzeljük el, hogy kárt okoz nekünk egy közműcég, mikor a vezetékek felújítása során betörik az ablakot, és a kárt nem tudjuk rajtuk érvényesíteni, vagy holnap kisajátítják az ingatlanunkat, és nem tudunk ez ellen jogorvoslattal élni.
További hasznos infókért keresse fel a Facebook oldalamat! www.facebook.com/drbakonyililla
Ha nem akar lemaradni a legfrissebb blog bejegyzésekről, így tudja követni a blogot:
blog_kovetes.jpg

VÉRADÁS ÉS A JOG

Azt hinnénk, hogy ha valaminek tényleg nagyon nincs köze a joghoz, az a véradás. Hát el kell keserítsek mindenkit, ez bizony nem így van :)

Az egyik legfontosabb, hogy a Munka törvénykönyve (2012. évi I. törvény) kimondja, hogy

"A munkavállaló MENTESÜL RENDELKEZÉSRE ÁLLÁSI ÉS MUNKAVÉGZÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK TELJESÍTÉSE ALÓL a véradáshoz szükséges, legalább négy óra időtartamra"

A véradáskor kitöltendő nyomtatványban kifejezetten rá is kérdeznek arra, hogy a véradónak szüksége van-e igazolásra a munkáltató részére a véradásról.

verjojo.jpg

Ezt pedig onnan tudom, hogy tegnap életemben először adtam vért, mellékelek erről egy fényképet - a fáradt arcomért elnézést kérek előre is. Tegnapi napon ugyanis az ügyvéd kollégákkal a Budapesti Ügyvédi Kamarában szervezett véradáson voltunk, ahol 41 liter vért sikerült leszívni tőlünk (hogy ne csak ránk mondják, hogy vérszívók vagyunk, a mi vérünket is szívják).

Tehát ha valakit eddig csak ez tartott vissza, menjen vért adni, mert 

1. Vért adni menő

2. Akár 3 ember életét megmentheti az ember egyetlen véradással

3. A szervezet felfrissül, a friss vér termelődése jó hatással van az egészségre

4. 4 órára el lehet "lógni" a munkából

A Facebook oldalamat is érdemes követni a napi friss jogi hírekért.

Ha még nem követik a blogot, itt megtehetik:

blog_kovetes.jpg

 

 

A munkaszerződés módosításáról 5 pontban

Kötelező vagy sem? Kirúghatnak, ha nem írom alá?

Sokan kerestek az utóbbi időben azzal a problémával, hogy a munkáltató egy munkaszerződés-módosítást adott át nekik azzal, hogy ezt kötelező elfogadniuk. Nézzük hát meg, hogy mit kell tudni erről a jogintézményről!

despaired-2261021_960_720.jpg

 
1. A munkaszerződést a felek közös megállapodása esetén lehet módosítani - tehát a munkáltatónak és a munkavállalónak megállapodásra kell jutni a módosítás tartalmában.
 
2. A munkaszerződés módosítása - az alábbi kivételektől eltekintve - nem kötelező, joghátrány nem alkalmazható amiatt, ha valaki nem kívánja módosítani a munkaszerződést.
 
3. Bizonyos esetekben kötelező a munkabért - mely a munkaszerződés része - korrigálni, így ha jogszabályváltozás folytán nem éri el a minimálbért/garantált bérminimumot a munkabér, vagy átlagos bérfejlesztés volt a munkáltatónál, amiből a munkavállaló például hosszabb fizetés nélküli szabadság miatt kimaradt.
terhes-84514006-530.jpg
 
4. A várandós munkavállaló esetében előfordulhat, hogy orvosi vélemény alapján - a gyermek 1 éves koráig - nem foglalkoztatható korábbi munkakörében. Ekkor a munkáltató köteles olyan másik munkakört felajánlani részére, melyben egészségi állapotára tekintettel biztonságosan foglalkoztatható, melynek elfogadását egyébként a munkavállaló alapos indok nélkül nem tagadhatja meg. Ha azonban nincs másik munkakör, mely a várandós munkavállaló egészségi állapotának megfelelne, őt a munkavégzés alól fel kell menteni, és erre az időre számára a munkaszerződés szerinti alapbérét meg kell fizetni. A módosított munkakör nem eredményezhet visszaesést a bérben, tehát legalább a munkaszerződés szerinti alapbért új munkakör biztosítása esetén is szükséges kifizetni a munkavállaló részére.
 
5. Ugyancsak a kisgyermekeseknek segítség, hogy a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek 5 éves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani.
Remélem, érthetően és gyorsan sikerült tisztáznunk a munkaszerződés módosításának a kérdéskörét!
 
Munkajogi tanácsadásban is állok rendelkezésükre továbbra is!
A facebook oldalamat itt érik el: www.facebook.com/drbakonyililla
A blogra pedig itt tudnak feliratkozni, hogy ne maradjanak le a friss hírekről:
blog_kovetes.jpg

AJÁNDÉK VISSZAKÖVETELÉSE

"Add vissza a babaruhát!"

Az ajándékozás egy olyan szerződés, amelynek erős érzelmi töltete van, az ajándékozó általában hozzátartozójának vagy más közelálló személynek szeretete vagy hálája jeléül ad ingyenesen valamilyen vagyontárgyat, és ezért gondoskodást, szeretetet remél visszakapni.
 
Pont ezen fenti okok miatt a jog lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben az ajándékozó visszakövetelje az átadott ajándékot vagy azért, mert az anyagi viszonyok, vagy azért, mert az érzelmi kapcsolatok változtak. Nézzük ezeket az eseteket!
 
1. A meglévő ajándékot az ajándékozó visszakövetelheti, ha arra a szerződéskötés után bekövetkezett változások miatt LÉTFENNTARTÁSA érdekében szüksége van, és az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti. - Itt a megváltozott anyagi körülmény, a létfenntartás érdeke ad alapot a visszakövetelésre, azonban csak akkor, ha egyrészt az ajándék megvan, másrészt ha a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti a visszaszolgáltatás.
 
2. Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására SÚLYOS JOGSÉRTÉST követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket. - Itt erkölcsi okok miatt alapos az ajándékozó igénye, hogy visszakapja az ingyenesen adott vagyont, hiszen ő jót tett a megajándékozottal az ingyenes vagyon juttatásával, cserébe nem azt kellene kapnia, hogy jogsértést követ el ellene vagy közeli hozzátartozója ellen a megajándékozott vagy együtt élő hozzátartozója.
 
3. Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan FELTEVÉS, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és e nélkül az ajándékozásra nem került volna sor. - Tipikusan ez lehet a helyzet, ha a vőlegény vesz egy drága autót a menyasszonynak, hogy majd a leendő közös gyermekeik azzal járhassanak, azonban az esküvő elmarad. Az ajándékozásra nem került volna sor, ha a férfi tudja, hogy a nő nem lesz a felesége, és nem fogja a gyerekeket az autóban vinni edzésre.
Meg kell még azt is jegyezni, hogy az ajándékozási szerződés teljesítését a megkötést követően az ajándékozó megtagadhatja - tehát ekkor még visszakövetelni sem kell, mert nincs teljesítés -, ha bizonyítja, hogy a saját körülményeiben, vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle nem várható el. - Ekkor már van egy szerződés, azonban azt ajándékozó nem teljesíti, és ezt a jog méltányolja, ha az említett lényeges változások fennállnak.
A visszakövetelésnek azonban van korlátja. Visszakövetelésnek nincs helye, ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg, továbbá ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Megbocsátásnak, illetve a visszakövetelésről való lemondásnak számít, ha az ajándékozó az ajándékot megfelelő ok nélkül hosszabb idő nélkül nem követeli vissza. Továbbá nincs helye a szokásos mértékű ajándék visszakövetelésének sem, a bírói gyakorlat szerint egy gépjármű például már nem szokásos mértékű ajándék.
Remélem, hasznos volt a bejegyzést, különösen a nagy ajándékozások ideje, tehát karácsony előtt.
A blogot itt tudják követni, így soha nem maradnak le a legfrissebb bejegyzésekről:
blog_kovetes.jpg

Kirúghatják-e a várandós nőt a próbaidő alatt?

Azt hinnénk, hogy ritkán fordul elő, de a tapasztalatom alapján igen gyakran megesik, hogy a munkavállalóról a próbaidő alatt derül ki, hogy várandós.

Jogosan merül fel a kérdés, hogy kirúgható-e a próbaidő alatt a várandós munkavállaló? Kirúgható-e azért, mert várandós?

terhes-84514006-530.jpg

A válasz: IGEN, elbocsátható a terhes nő a próbaidő alatt.

E körben fontos tudni, hogy a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú megszüntetése nem azonos a felmondással. Így míg felmondással szemben védett egy állapotos nő, felmondási tilalom áll fenn esetében, a próbaidő alatt nem felmondás történik, így védettség sincs.

Azt azonban fontos tudni, hogy a terhesség nem lehet az elbocsátás oka.

A munkáltatónak az Egyenlő Bánásmód Hatóság előtt kell tudnia igazolni kétség esetén, hogy a munkavállalót nem a gyermekvállalás miatt, hanem például nem megfelelő munkavégzés miatt bocsátotta el. Konkrét esetekben volt, hogy a munkáltató nagyon magas összegű kártérítést volt köteles fizetni, mivel nem tudta igazolni, hogy nem a várandós állapota miatt szüntette meg a próbaidő alatt a munkaviszonyt, ugyanis korábban dicsérte az alkalmazott munkáját, és a terhesség bejelentése után ennek ellenére azonnal megvált tőle. Másik esetben viszont a munkáltató tudta igazolni korábbi levelezésekkel, hogy nem voltak elégedettek a hölgy munkájával, és egyébként is azt tervezték, hogy megválnak tőle a próbaidő alatt.

További hasznos hírek napi gyakorisággal a Facebook oldalamon! www.facebook.com/drbakonyililla

A blogot itt tudja követni:

blog_kovetes.jpg

HÁZASTÁRSI TARTÁS

Mikor kell fizetni a volt házastársnak és mely esetekben mentesülünk?

A gyermektartásról már több cikkben írtam, azonban eddig nem került szóba a HÁZASTÁRSI TARTÁS intézménye, így most ezt a hiányt pótolom!

Először is tisztázni kell, hogy ez nem "asszonytartás", ahogy köznapi nyelven hívjuk, mivel nem csak a feleség, hanem a férj is kérhet tartást házastársától az életközösség megszűnését követően, illetve volt házastársától a házasság felbontását követően.
 
A házastársi tartás feltétele az, hogy a házastárs magát önhibáján kívül nem képes eltartani - és itt minden szónak jelentősége van! Tehát egyrészt fenn kell állnia annak a helyzetnek, hogy nem képes magát eltartani a házastárs, tehát nincs megfelelő jövedelme és vagyona ehhez. Ha nincs is megfelelő havi bevétele, de rendelkezik vagyonnal, akkor nem jogosult a házastárs tartásra. Másrészt az önhiba hiányának fenn kell állnia, tehát ha munkaképes az illető, csak lusta dolgozni, az nem indok, mint ahogy az sem alapozza meg az igényt, hogy eleget keres a férje/felesége, így neki nem kell dolgoznia.
Ha a házastárs a tartásra utóbb, a házassági életközösség megszűnését követő 5 év eltelte után válik rászorulttá, tartást csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet, tehát például súlyos betegség esetén, ha munkaképtelenné válik, és nincs más hozzátartozó, aki el tudná tartani, és vagyona sincs.
 
Egy nem olyan régen bevezetett, és egyedi szabály, hogy ha a házastársak között az életközösség 1 évnél rövidebb ideig állt fenn, és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás, és ettől csak különös méltánylást érdemlő esetben lehet eltérni. Gondoljunk bele, hogy jogos lehet, ha egy rövid házasság után nem kell a másik félnek évekig tartást fizetnie.
Aki viszont érdemtelen, az nem jogosult tartásra.
Érdemtelenség állapítható meg azon házastárs oldalán,
1. akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához - például játékgépek és alkohol túlzott fogyasztása tipikusan ilyen eset lehet
2. aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított - például az anyós elleni durva fellépés is egy ilyen kizáró ok
Természetesen ez esetben is vizsgálni kell mindkét oldalt, tehát hogy az érdemtelenségre hivatkozó házastárs milyen magatartást tanúsított, az is nagyon lényeges.

Még a fenti feltételek fennállása, és az érdemtelenség hiánya esetén is csak akkor kötelezhető tartásra a házastárs, ha ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását nem veszélyezteti, hiszen a gyermekek tartása az elsődleges, és főszabályként csak a kiskorú gyermeket kell a saját tartás rovására is eltartani.
A tartás mértékére a felek megállapodása irányadó, és a felek abban is megegyezhetnek, hogy a tartásra köteles házastárs tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget, például egy ingatlant ad a házastársnak, akinek a lakhatása így megoldottá válik. Megállapodás hiányában a bíróságtól lehet kérni a kérdés rendezését - mely általában a házasság felbontásával egyidejűleg merül fel. A bíróság a döntés meghozatala során figyelembe veszi a fentieken túl a jogosult házastárs indokolt szükségleteit, saját bevételeit, és a kötelezett házastárs teljesítőképességét, e körben azt is, hogy milyen más tartásra jogosultak eltartásáról kell gondoskodnia, milyen saját szükségletei vannak.
"Tudtam, hogy megtalálja a módját, hogy szabaduljon a házastársi tartástól..."
www.facebook.com/drbakonyililla oldalon további érdekes hírek olvashatók

INGATLAN ELADÁSA UTÁNI ADÓFIZETÉS

Azt a legtöbb ember tudja, hogy ingatlan vásárlása esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Arra azonban már kevesebben figyelnek, hogy ingatlan eladása esetén is lehet elszámolni valónk az állam felé, mégpedig személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége merülhet fel. A bejegyzésből megtudhatják az adózás szabályait, és bemutatom azokat az eseteket is, amelyekben nem kell SZJA-t fizetni.

chair-1840526_960_720.jpg

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem vagyonátruházásból származó jövedelemnek minősül, amelyet az éves adóbevallásban fel kell tüntetni, és a jövedelem után a személyi jövedelemadót fel kell tüntetni. A jövedelem bevallása tehát önbevallás útján történik, ez esetben - az illetékkel ellentétben - nem a NAV szabja ki közvetlenül a fizetendő összeget.

Az is fontos, hogy az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, tehát nem például akkor, amikor a teljes vételárat megfizette a vevő.

Az átruházásból származó jövedelem, azonban nem egyenlő feltétlenül a vételárral, mivel a vételárból csökkentő tételként levonható az ingatlan megszerzésére fordított összeg, az értéknövelő beruházások költsége, valamint az átruházással kapcsolatos kiadások is - így például le lehet vonni az ingatlanos díját, az ügyvédi díjat, vagy például a fürdőszoba kialakításának költségét. Fontos, hogy vitás esetben nekünk kell, méghozzá számlával igazolni a költségeket, díjakat, ezért sem mindegy, hogy kapunk-e számlát azokról...

2392005d591432a5e297de0e4b0daf03.jpg

Az alábbi esetekben azonban nem kell adót fizetni:

1. Ha az eladási ár megegyezik azzal az árral, amelyen mi vásároltuk az ingatlant, hiszen ilyenkor nincs jövedelem, nem "kerestünk" az átruházáson.

2. Ha ugyan magasabb az eladási ár, mint a vételár, amit mi fizettünk, de ez a különbség megfelel az ingatlanos és ügyvéd díjának például, csak ennyivel drágábban adtuk el az ingatlant.

3. Ha az ingatlan megszerzése óta eltelt 5 év, mert ez esetben a jogszabály mentesíti az ügyletet az személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Itt jegyzem meg, hogy 5 éven belüli eladás esetén is sávosan csökken a fizetendő adó mértéke, mivel 2 év után a fent írtak alapján kiszámított összeg 90%-a, 3 év után a 60%-a, 4 év után 30%-a minősül jövedelemnek.

Fontos tehát, hogy adóbevallásunkban ne felejtsük el szerepeltetni az ingatlan átruházásából származó jövedelmet sem, azonban számoljuk el a jogszabály szerint elszámolható tételeket az alacsonyabb összegű adófizetés érdekében!

További hasznos hírek a Facebook oldalamon olvashatók (www.facebook.com/drbakonyililla)

A blogra itt tudnak feliratkozni:

blog_kovetes.jpg