Célom az, hogy a mindenkit érintő jogi témákról röviden, közérthetően tájékoztassam az olvasót

Jogi témák közérthetően - Dr. Bakonyi Lilla

INGATLAN ELADÁSA UTÁNI ADÓFIZETÉS

Azt a legtöbb ember tudja, hogy ingatlan vásárlása esetén vagyonszerzési illetéket kell fizetnie. Arra azonban már kevesebben figyelnek, hogy ingatlan eladása esetén is lehet elszámolni valónk az állam felé, mégpedig személyi jövedelemadó fizetésének kötelezettsége merülhet fel. A bejegyzésből megtudhatják az adózás szabályait, és bemutatom azokat az eseteket is, amelyekben nem kell SZJA-t fizetni.

chair-1840526_960_720.jpg

Az ingatlan értékesítésből származó jövedelem vagyonátruházásból származó jövedelemnek minősül, amelyet az éves adóbevallásban fel kell tüntetni, és a jövedelem után a személyi jövedelemadót fel kell tüntetni. A jövedelem bevallása tehát önbevallás útján történik, ez esetben - az illetékkel ellentétben - nem a NAV szabja ki közvetlenül a fizetendő összeget.

Az is fontos, hogy az ingatlan átruházásából származó jövedelmet azon a napon kell megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, tehát nem például akkor, amikor a teljes vételárat megfizette a vevő.

Az átruházásból származó jövedelem, azonban nem egyenlő feltétlenül a vételárral, mivel a vételárból csökkentő tételként levonható az ingatlan megszerzésére fordított összeg, az értéknövelő beruházások költsége, valamint az átruházással kapcsolatos kiadások is - így például le lehet vonni az ingatlanos díját, az ügyvédi díjat, vagy például a fürdőszoba kialakításának költségét. Fontos, hogy vitás esetben nekünk kell, méghozzá számlával igazolni a költségeket, díjakat, ezért sem mindegy, hogy kapunk-e számlát azokról...

2392005d591432a5e297de0e4b0daf03.jpg

Az alábbi esetekben azonban nem kell adót fizetni:

1. Ha az eladási ár megegyezik azzal az árral, amelyen mi vásároltuk az ingatlant, hiszen ilyenkor nincs jövedelem, nem "kerestünk" az átruházáson.

2. Ha ugyan magasabb az eladási ár, mint a vételár, amit mi fizettünk, de ez a különbség megfelel az ingatlanos és ügyvéd díjának például, csak ennyivel drágábban adtuk el az ingatlant.

3. Ha az ingatlan megszerzése óta eltelt 5 év, mert ez esetben a jogszabály mentesíti az ügyletet az személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Itt jegyzem meg, hogy 5 éven belüli eladás esetén is sávosan csökken a fizetendő adó mértéke, mivel 2 év után a fent írtak alapján kiszámított összeg 90%-a, 3 év után a 60%-a, 4 év után 30%-a minősül jövedelemnek.

Fontos tehát, hogy adóbevallásunkban ne felejtsük el szerepeltetni az ingatlan átruházásából származó jövedelmet sem, azonban számoljuk el a jogszabály szerint elszámolható tételeket az alacsonyabb összegű adófizetés érdekében!

További hasznos hírek a Facebook oldalamon olvashatók (www.facebook.com/drbakonyililla)

A blogra itt tudnak feliratkozni:

blog_kovetes.jpg

 

5 jogi probléma, ami miatt nem veszik meg a lakásod

A vevők általában olyan ingatlanokat keresnek, amelyek tehermentesek és jogilag teljes mértékben rendezettek. Amennyiben ez nem így van, az egyrészt árcsökkentő tényező, másrészt akár az értékesítés gátja is lehet. Célszerű tehát ezeket a jogi problémákat már a hirdetés, eladás előtt rendbe tenni, illetőleg tájékozódni azok mibenlétéről. Nézzük, mik lehetnek ezek a problémák!

2392005d591432a5e297de0e4b0daf03.jpg

1. Haszonélvezeti jog - gyakori, hogy egy lakásvásárlás során a szülők is segítenek anyagilag a gyermekeknek, és mintegy biztosítékként haszonélvezetet szereznek az ingatlanon, vagy pedig öröklés folytán alakul ki olyan helyzet, hogy valakinek haszonélvezete van az eladni kívánt lakáson. Ha a haszonélvező már elhunyt, akkor a haszonélvezeti jogát a halotti anyakönyvi kivonattal töröltetni lehet az illetékes földhivatalban - figyelem! a hagyatéki eljárásban az automatikus törlés nem történik meg. Ha él a haszonélvező, akkor sincsen probléma, hiszen ő is lehet szerződő fél, de a lényeg, hogy ha a potenciális vevő érdeklődik, akkor tudjunk arról, hogy van haszonélvezet az ingatlanon, és megoldást tudjunk adni arra, hogy a vevő miként szerezhet tehermentes tulajdont.

2. Végrehajtási jog - sajnos előfordul, hogy a tulajdonos valamely tartozást nem tud kifizetni határidőben, és ezért végrehajtás során az ingatlanjára terhelik azt. Ha alacsonyabb összegű a tartozás, akkor mindig javaslom, hogy értékesítés előtt fizessék ki, és töröltessék, mert csak elriasztja a vevőket. Az is előfordulhat, hogy már rendezték ezt a tartozást, csak a törlésre nem került sor, ekkor a törlési engedélyt kérni kell kiadni, és be is kell nyújtani a földhivatalba. Ha nagyobb összegű a tartozás, akkor lehetséges, hogy nem tudjuk értékesítés előtt kifizetni, ekkor azt tanácsolom, hogy annyit mindenképp tegyünk meg, hogy a végrehajtótól kérünk egy igazolást a tartozás aktuális összegéről, és jelezzük ezt a vevőnek, ugyanis semmi akadálya, hogy a vételárból közvetlenül kerüljön megfizetésre a tartozás, így tehermentessé válik az ingatlan.

apartments-1845884_960_720.jpg

3. Jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom - ez már egy komolyabb falat, tipikusan kölcsöntartozáshoz kötődik egy ilyen bejegyzés, amelynek összege általában magasabb, és lehet, hogy pont azért kerül sor az ingatlan eladására, hogy ettől a tartozástól szabaduljunk. Ekkor is azt kell tennünk, hogy kérünk egy tartozásigazolást a jelzálogjog mögött álló követelés összegéből, és erről tájékoztatjuk a vevőt.

4. Vezetékjog, szolgalmi jogok - a családi házas ingatlanoknál a leggyakoribb, hogy az ingatlan tulajdoni lapján teherként fel van tüntetve vezetékjog vagy használati jogok. A vezetékjog közüzemi szolgáltatók javára van kikötve, és mint a neve is mutatja, az a lényege, hogy a tulajdonunkban álló ingatlanon vezetékeket vezethetnek át. A szolgalmi jogok közül gyakori az átjárást engedő, aminek pedig az a lényege, hogy egy másik ingatlan tulajdonosának, használójának meg kell engednünk, hogy az ingatlanunkon átjárjon, mert például az ő háza csak így megközelíthető. A fontos, hogy tudjunk ezen jogokról, és azok tartalmáról.

5. Közös tulajdon - be kell vallanom, hogy amikor egy ügyfelem közös tulajdonban álló ingatlan tulajdoni hányadát kívánja megvásárolni, akkor egyből nagyon kritikusan állok az ügylethez, és ha van másik lehetőség, le is beszélem az ügyfelet a vételről. Ennek az oka az, hogy a közös tulajdonú ingatlanoknál - hiába található a természetben ténylegesen megosztva a házrész - csak tulajdoni hányadot szerez a vevő, nem pedig meghatározott ingatlant. Ilyen esetekben amire mindig szükség van, az egy ügyvéd által ellenjegyzett használati megállapodás, amiben rögzítésre kerül, hogy az adott tulajdoni hányad mely természetbeli rész kizárólagos használatát jelenti, és mik a közösen használt részek. Enélkül nem fogja senki megvenni az ingatlanunkat, vagy aki megveszi, az nagyon nyomott áron.

Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy fontos az, hogy tehermentesként csak akkor hirdessük meg az ingatlant, ha a tulajdoni lap 3. oldala teljesen tiszta, és hogy a terhekről már az eladás előtt tájékozódjunk, hogy a vevő érdeklődése esetén kész választ tudjunk adni a kérdésekre. 

Javaslom továbbá, hogy szükség esetén ingatlanügyekben szakértő ügyvédhez forduljunk, aki tud segíteni abban, hogy a tulajdoni lapot tisztába tegyék, segít eligazodni a bejegyzések között.

További hasznos bejegyzések: www.facebook.com/drbakonyililla

A blogot itt tudja követni:

blog_kovetes.jpg

 

CSIGÁK AZ AUTÓPÁLYÁN

A túl lassú sebesség is büntethető?

Szépen, a sebességhatárokat betartva halad az ember az autópályán, amikor megérkezik egy 70 km/h-val száguldó Suzuki mögé - rosszabb esetben a belső sávban -, aki nem érti, hogy miért is kellene többel mennie, ő ezt érzi biztonságosnak. Ekkor felmerül a kérdés alanyunkban, hogy a túl lassú sebesség nem sért valamilyen szabályt? A válasz: DE!

car-445450_960_720.jpg

A KRESZ kimondja, hogy "Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza." (26. §)

Illetve egyébként is az az általános szabály, hogy úgy kell közlekedni, hogy az a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Márpedig a túlzottan alacsony sebesség veszélyezteti a biztonságot, és indokolatlanul akadályozza, zavarja a többi közlekedőt.

Tehát ez a cselekmény ugyanúgy tilos, mint a gyorshajtás, és még talán veszélyesebb is. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy minden autónak 130 km/h-val kell mennie az autópályán, illetve lehet például időjárási körülmény indoka a lassabb sebességnek, de indokolatlanul nem lehet lassan közlekedni.

Az indokolatlanul lassú sebességet nem határozza meg a jogszabály, de álláspontom szerint jó útviszonyok között, tiszta időjárásban a sebességhatár felével közlekedni biztosan indokolatlan. Ezen kívül felmerül annak a kérdése is, hogy egészségügyi szempontból alkalmas-e a vezető, ha soha nem képes felvenni a forgalom ritmusát, és a sebességhatár felét érzi biztonságosnak.

Sajnos ez a magatartás nem olyan egyértelmű, mint egy gyorshajtás, és nem is hoz olyan jó pénzt a konyhára, ezért ritkán büntetik a rend őrei. Remélem, e körben hamarosan lesz változás, mert forgalombiztonsági okokból mindenképp indokolt.

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyililla.blog.hu

DIÁKMUNKA - a mögöttes jogi szabályozásról közérthetően

Már nincs egy egész hónap hátra a nyári szünetből, de azt tapasztaltam, hogy sok diák ismerősöm most vállal nyári munkát, így arra gondoltam, hogy röviden és érthetően ismertetem a diákmunka szabályait.

A diákok többféle jogviszonyban dolgozhatnak nyaranta, így megbízási-, vagy munkaviszonyban, iskolaszövetkezet tagjaként, vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében is.

Munkajogviszony esetén - mely a ritkább eset -, a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. A törvény szerint munkavállaló csak az a természetes személy lehet, aki 16. életévét betöltötte, ezt megelőzően, az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló dolgozhat, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, illetve a gyámhatóság engedélye alapján bizonyos kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható. A fiatal munkavállaló a törvényes képviselője engedélyével létesíthet munkaviszonyt, és számos plusz szabály védi, így évi 5 nap pótszabadságra jogosult, a napi munkaideje és pihenőideje is kedvezőbb, hiszen napi 8 óránál, heti 40 óránál nem dolgozhatnak többet, és 4.5 óra munkavégzés után 30 perc szünet jár nekik, éjszakai munkára pedig nem oszthatók be. Ezek a fiatal munkavállalóra vonatkozó szabályok akkor is alkalmazandók, ha nem munkaviszony, hanem egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony, például megbízás keretében dolgozik a diák. A 18. életévüket betöltött munkavállalók azonban már jogilag nem fiatal munkavállalók, így az általános szabályok szerint foglalkoztathatók.

A leggyakoribb mégis az, hogy iskolaszövetkezeten keresztül végeznek munkát a diákok. Ez egy nagyon egyszerű és kényelmes forma minden félnek, ekkor az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák között jön létre a jogviszony, a tényleges foglalkoztató pedig az iskolaszövetkezettel köt szerződést. Az iskolaszövetkezet természetesen több tényleges foglalkoztatóval kapcsolatban áll, így egy időszak alatt a diák több helyen is dolgozhat, nincs egyetlen munkáltatóhoz kötve úgy, mintha közvetlenül szerződne, azonban a tagi megállapodásban rögzítve van, hogy milyen feladatokat lát el, milyen minimális díjazásért. Természetesen ez esetben is van pihenőidő, munkaközi szünet és szabadság is. Fontos garancia továbbá, hogy a díjazásnak el kell érnie a minimálbér, illetve a garantált bérminimum arányos összegét.

Egyszerűsített foglalkoztatást általában a mezőgazdaságban, illetve turisztikához kapcsolóló munkák során alkalmaznak, ahol nagyon rövid időszakra, akár napokra korlátozódik a munkaerő-szükséglet. 

Egyik esetben sem szabad elfelejteni azt, hogy bármilyen formában is történik a foglalkoztatás, azt be kell jelenteni, és az adó-és járulékfizetési, valamint bevallási kötelezettségnek azután eleget kell tenni! Tudom, hogy a diákoknak nem a szerződés a fontos, hanem hogy megkapják a pénzüket, de felhívom a figyelmet arra, hogy fontos, hogy legyen szerződés, és minden szabályos legyen, mert csak így lehet eredményesen fellépni például akkor, ha a foglalkoztató elfelejt fizetni.

A végére engedjenek meg egy személyes megjegyzést, szerintem a diákmunka nagyon hasznos dolog, én magam is nagyon élveztem mindenféle apró munkát kipróbálni, és így megkeresni például a kollégium vagy a BKV bérlet árát :)

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyilila.blog.hu

 

Jogszerűen hívhatja vissza a munkáltató a munkavállalót szabadságról?

Képzeljük el, hogy ülünk a Balaton partján egy finom hekk mellett, isszuk a fröccsöt, és megcsörren a telefonunk. A munkáltató hív, hogy munkába kell állnunk, meg kell szakítanunk a nyaralást. Eleget kell tennünk ennek? Vagy jogszerűtlenül járt el a munkáltató?

Elsőre biztosan azt mondaná mindenki, hogy ez nem jogos, a munkáltató nem szakíthatja meg a már kiadott szabadságot. Sajnos azonban ez nem igaz, bizonyos, egyébként igen szigorú feltételek mellett a szabadság alatt a munkavállaló munkába állítható.

A Munka Törvénykönyve (2012. évi I. törvény) szerint a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja.

Bár a jogszabály pontosan nem írja le, hogy mit kell érteni "kivételesen fontos gazdasági érdek" vagy "működését közvetlenül és súlyosan érintő okon", a gyakorlat szerint ilyen ok például lehet egy nagy mértékű üzemzavar, vagy egy tűzeset, de semmiképpen nem lehet olyan körülmény, amire a munkáltatónak számítania kellett előre - például arra, hogy egy klímaforgalmazó cégnél a nyári időszakban megnő a megrendelések száma. Az biztos, hogy nagyon súlyos oknak kell felmerülnie, mivel a szabadság alkotmányos alapjog, és olyan körülménynek kell fennállnia, mely alkalmi munkavállalók bevonásával, a nem szabadságon lévő dolgozók feladatainak átcsoportosításával, túlmunka elrendelésével nem oldható meg. Természetesen ezen körülményeket a munkáltatónak kell bizonyítania.

Viszont a munkavállaló nem marad kárpótlás nélkül. A munkavállalónak ugyanis a szabadság megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni. Ilyen költség lehet például az utazási költség vagy a befizetett szállás díja is. Az azonban elvárható a kárenyhítés körében a munkavállalótól, hogy a lemondható szolgáltatásokat lemondja, így a felmerülő kárt csökkentse.

És arról se feledkezzünk el, hogy a munkavállaló szabadsága nem veszik el, azt köteles a munkáltató kiadni. Nincs jelentősége annak sem, hogy a munkavállaló az otthonában töltötte a szabadságot vagy elutazott.

Ha tetszett a bejegyzés, és szeretne értesülni rendszeresen hasonló hírekről, akkor kövessen így:

blog_kovetes.jpg

Vagy a facebookon: www.facebook.com/drbakonyililla

ÁRVERÉSI VÉTEL - Lehet a piaci ár feléért ingatlant venni?

Avagy érvek és ellenérvek, tudnivalók és tippek szakmai szemmel

Az ingatlanárak az egekben vannak, főként a fővárosban, de mivel az albérletek szinte már megfizethetetlenek, és ráadásul bizonytalanok is, az ember lánya-fia saját ingatlant kíván vásárolni. Sokszor azonban nincs elegendő pénze a vevőnek, és így az olcsóbb megoldásokat keresi, így jutnak el sokan az ÁRVERÉSI VÉTELhez.

Az árverési vétel azt jelenti, hogy a nyilvános, online elérhető http://arveres.mbvk.hu/ oldalon a vevő elektronikusan licitál az ingatlanra, és árverésen vásárolja meg azt a végrehajtón keresztül. Ehhez első lépésként felhasználói azonosítót kell létrehozni bármelyik végrehajtónál, majd az adott árverésre kell licitálóként jelentkezni az adott hirdetményben meghatározott előleg megfizetésével, végül az árverési határidő végén (illetve ha a zárás előtti 5 percben új ajánlat érkezik, akkor ez a határidő 5 perccel meghosszabbodik) legmagasabb licittel lehet elvinni az ingatlant.

Nézzük meg, hogy mi szól az árverési vétel mellett, jöjjenek az ÉRVEK

1. ÁR - ez a legfőbb érv, hiszen árverés során a piaci ár alatt juthatunk ingatlanhoz. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a végrehajtási törvény módosítása óta akkora árelőny azért nincs, hiszen a legtöbb ingatlanra csak a kikiáltási árral egyező összeggel lehet minimum licitálni, tehát legalább a becsértéken fog elkelni az ingatlan.

2. KÖLTSÉGEK - részben az első ponthoz kapcsolódik, hogy nem kell az árverési vételáron felül további költségeket kifizetni, így nincs ügyvéd, ingatlanos, csak a vagyonszerzési illeték.

3. ÁTLÁTHATÓSÁG - az árverési rendszer online elérhető, minden licit nyilvános, így nem fordulhat elő az, hogy megtévesztenek minket, miszerint más magasabb vételárért megvenné az ingatlant, ezért ajánljunk mi is többet

Vannak azonban bőven ELLENÉRVEK is, jöjjenek ezek

1. ÉRZELMEK - sokan aljas dolognak tartják azt, ha fizetésképtelen, szegény, például bedőlt bankhiteles emberektől vesznek el ingatlant. Ezzel kapcsolatban megjegyezném, hogy a legtöbb végrehajtás nem egyetlen bedőlt lakáshitel miatt indul, hanem olyan notórius tartozók jutnak el árverésig, akik nem fizetik sem a hitelt, sem a rezsijüket, de még a közös költséget sem, amit így a többi lakónak kell állni helyettük. Ez tisztességes? Illetve azt se felejtsük el, hogy az adósnak magának lehetősége lett volna piaci áron eladni a lakást, így nem került volna sor árverésre.

2. ZSÁKBAMACSKA - az árverés alatt álló ingatlanokat gyakorlatilag nem lehet megtekinteni, ezért nem tudja a vevő, hogy milyen ingatlanhoz jut. A napokban jelent meg a hír, hogy egy ilyen lakásban például egy halott volt...

3. BEKÖLTÖZÉS - ha árverésen megvásárolunk egy ingatlant, az nem jelenti, hogy azt azonnal birtokba is tudjuk venni, ugyanis ha az adós nem költözik ki, végső soron lehetséges, hogy lakáskiürítési pert kell indítanunk ellene, amely hosszú ideig eltarthat

4. KÉSZPÉNZ - az árverési vételár rövid teljesítési határidejére tekintettel árverésen lényegében azok tudnak vásárolni, akiknek készpénzük van, mert a 15+15 napos rövid határidővel egyik bank sem folyósít

Végül, de nem utolsó sorban pár GYAKORLATI TIPP, TANÁCS:

1. Ne dőljenek be és legfőképp ne fizessenek azoknak a cégeknek, akik ilyen árverési ingatlanok közvetítését ajánlják. Ők sem tudnak többet, mint ami interneten nyilvánosan elérhető, és még nagy kárt is okozhatnak nekünk, ha a nevünkben hibásan licitálnak.

2. Érdemes a licitálással és az előleg átutalásával kivárni, mert ha azt látjuk, hogy sok licitáló van, akkor vélhetően jóval feljebb fog kúszni az ár, így lehet, hogy nekünk már nem érdemes beszállni a harcba. Azonban legkésőbb 3 nappal az árverés zárása előtt be kell érkeznie az előlegünknek, hogy licitálni tudjunk.

3. Gondoljuk át, hogy tudjuk-e vállalni a 15 napos készpénzes kifizetési határidőt, és a birtokbavétel esetleges elhúzódásának kockázatát! Illetve az egész licitálási folyamattal járó idő- és energiabefektetést

 

És akkor meg is válaszolom a feltett kérdést: nem, általában nem lehet a piaci ár feléért ingatlant venni árverésen, de 10-20%-kal alacsonyabb áron lehet. Már csak azt kell eldöntenünk, hogy megéri-e kockáztatni...

Kövessék a blogot itt: 

blog_kovetes.jpg

A Facebook oldalamat pedig itt találja: www.facebook.com/drbakonyililla

ELŐVÁSÁRLÁSI JOG - 5 kérdés 5 válasz

IsAz elővásárlási jog kifejezést már biztosan nagyon sokan hallották, azonban a gyakorlatban sokszor problémát jelent annak értelmezése, és az, hogy hogyan kell eljárnunk eladóként, vevőként vagy jogosultként ilyen esetben. Nézzük tehát meg 5 kérdés - 5 válasz formában, hogy mi is az az ELŐVÁSÁRLÁSI JOG, elsősorban az ingatlanokra vetítve, mivel itt merül fel leggyakrabban a kérdés.

2392005d591432a5e297de0e4b0daf03.jpg

1. Mit jelent az elővásárlási jog kifejezés köznapi nyelven?

Az elővásárlási jog azt jelenti, hogy az elővásárlásra jogosult a vevőt megelőzően megvásárolhatja az adott dolgot a vevő által ajánlott feltételekkel.

2. Kinek van elővásárlási joga?

Egyrészt annak, akinek a tulajdonos szerződéssel ilyet engedélyezett, alapított. Másrészt az osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonostársainak törvény erejénél fogva van ilyen joga. Harmadrészt a társasházi lakások esetén az alapító okiratban kiköthető, hogy a tulajdonosoknak elővásárlási joguk van a lakásokra harmadik személyekkel szemben. Ez utóbbi azonban nem automatikus, tehát sok esetben nem áll fenn ilyen jog.

3. Mit kell tennem eladóként, ha valaki meg akarja venni a lakásom, amire másnak elővásárlási joga van?

Eladóként a kapott vételi ajánlatot teljes terjedelemben közölni kell az elővásárlásra jogosulttal. Tehát nem csak a vételárat, hanem a fizetési feltételeket is, mivel ez is egy lényeges feltétel, ennek tudatában tud dönteni a jogosult, hogy él-e elővásárlási jogával. Erről a közlésről egy levélnek és feladási igazolásának, vagy pedig a jogosult elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának rendelkezésre kell állni, mert a földhivatal azt kérni fogja. Csak nagyon kivételes esetben nem kell kérni a hozzájárulást, nem kell értesíteni az elővásárlásra jogosultat, például ha a jogosult tartózkodási helyére vagy más körülményre tekintettel ez rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna, így ha nagyon sok jogosult van például.

4. Mint elővásárlásra jogosult milyen feltételeket szabhatok a vásárláshoz?

Röviden azt tudom mondani, hogy semmilyen feltételt nem szabhat az elővásárlásra jogosult, a harmadik személytől kapott ajánlatot teljes egészében el kell fogadnia, csak ugyanazon feltételek mellett élhet elővásárlási jogával, tehát nem módosíthat sem a vételáron, sem a fizetési feltételeken.

5. Mit tehetek, ha elővásárlási jogomat megsértették?

Bár a földhivatal a bejegyzési eljárásban vizsgálja az elővásárlási jog fennállását, ezt csak tulajdonostársak esetén tudja észlelni, és például nem feltétlenül tud egy alapító okirati rendelkezésről, így előfordulhat, hogy e jogot megsértve kerül valaki bejegyzésre. Ilyenkor az elővásárlásra jogosulttal szemben hatálytalan a jogának megsértésével kötött szerződés.

Ismét bebizonyosodott tehát, hogy adásvétel előtt minden vonatkozó iratot, így a társasházi alapító okiratot is gondosan át kell tanulmányozni például azért, hogy az elővásárlási jogról tudomást szerezzünk.

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyililla.blog.hu

Külföldi nyaralás - elvihetem a gyermeket a válás után?

Most már nem csak naptárilag és meteorológiailag mondhatjuk, hanem ténylegesen, az ablakon kinézve is azt látjuk, hogy végre ITT A NYÁR. Elkezdjük tervezni a nyaralásokat, akik megtehetik, külföldre utaznak. Sok elvált szülőben azonban felmerül a kérdés, hogy a gyermekét a kapcsolattartás alkalmával kiviheti-e külföldre nyaralni. Tisztázzuk tehát az ezzel kapcsolatos szabályokat!

1. A különélő szülő a kapcsolattartás alkalmával, nem huzamos időre külföldre viheti nyaralni a gyermeket a másik szülő kifejezett hozzájárulása nélkül is. Ez a lehetőség akkor is fennáll, ha a szülői felügyeletet közösen gyakorolják, és akkor is, ha egyikük gyakorolja a szülői felügyeletet, de a másik szülő felügyeleti jogát a bíróság nem vonta meg. Az együttműködési kötelezettségből viszont az következik, hogy a másik szülőt tájékoztatni kell az ilyen útról.

2. Azonban ha huzamos időre vagy letelepedés céljából szeretné valamelyik szülő külföldre vinni a gyermeket, ahhoz mindenképpen a másik szülő hozzájárulására lesz szükség, még akkor is, ha a szülői felügyeleti jogot ő gyakorolja. Ennek oka, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben - márpedig ilyen a külföldi huzamos tartózkodás és a letelepedés is - közösen gyakorolják jogaikat akkor is, ha a szülői felügyeletet a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapján az egyik szülő gyakorolja.

3. Ha a szülők között jogvita merül fel a kapcsolattartás gyakorlásában, akkor a gyámhatósághoz fordulhatnak, aki dönt a vitás kérdésekben, illetve hatáskörrel rendelkezik a végrehajtásra is.

4. Azonban van egy jó tanácsom: mindenképp célszerű egy írásbeli hozzájárulást beszerezni az utazás előtt a másik szülőtől - vagy szülőktől, ha például a nagyszülő utazna a gyermekkel -, mert elő szokott fordulni, hogy külföldi reptereken kérnek ilyen iratot.

Remélem, hasznos információkat tudtam megosztani Önökkel! Ha tetszett a bejegyzés, vagy a korábbi bejegyzések, kövesse a blogot, és további híreimet a www.facebook.com/drbakonyililla oldalon!

 

SEGÍTSÉG! Tanúként idéztek egy polgári perben...

Nemrég azzal keresett meg egy ügyfél, hogy tanúként idézték egy polgári perben, és nem tudja, hogy el kell-e mennie, mit kell tennie, mit kell mondania. Arra gondoltam, hogy ez a kérdés másokat is érinthet, ezért egy rövid bejegyzésben leírom a legfontosabb tudnivalókat.

1. A legfontosabb azt tudni, hogy akit tanúként megidéztek, az köteles megjelenni a bíróság előtt, ha ezt nem teszi meg, megbírságolhatják, és akár rendőrökkel elő is vezethetik. 

2. A tanúvallomást néhány kivételtől eltekintve - például hozzátartozó érintett, orvosi és ügyvédi titok körébe tartozó kérdés - nem lehet megtagadni, tehát az például nem indok, hogy valamiről nem szeretne beszélni az ember, úgysem tud hasznosat mondani, vagy hogy valami nagyon régen történt,.

3. A tanú először összefüggően elmondhatja, hogy mit tud az ügyről, amelyben megidézték, majd a bíró hallgatja meg, végül a felek kérdeznek tőle, azonban a tanú nem kérdezhet a felektől.

4. A tanúnak igazmondási kötelezettsége van, olyannyira, hogy a hamis tanúzás bűncselekmény, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. A képpel ellentétben azonban Magyarországon nem kell esküt tenni a tanúvallomás megtétele előtt, csak azt kell tudomásul venni, hogy az igazat kell mondani.

5. Én mindig azt tanácsolom, hogy ha a tanú nem emlékszik valamire, akkor nyugodtan mondja ezt, ne kezdjen el tippelgetni, mert akkor könnyen hamis tanúvallomás lesz a vége. Illetve van még egy tippem: ha dátumra kérdez rá a bíróság, akkor célszerű lehet eseményhez - például gyermek születése, költözés, házasság - kötni az időpontot, illetve azon elgondolkodni, hogy milyen évszak volt az adott esemény megtörténtekor.

6. A tanú a tárgyalóterembe akkor léphet, amikor erre felhívja a bíróság, előtte nem lehet jelen a tárgyaláson, és csak akkor távozhat el, amikor erre a bíró engedélyt ad.

7. A tanú köteles olyan öltözetben és állapotban megjelenni a bíróságon, amely méltó a bírósági tárgyaláshoz, tehát szigorúan tilos például az alkoholos vagy gyógyszeres befolyásoltság, valamint kerüljük a koszos, elhanyagolt kinézetet, de azért új öltönyt nem kell vásárolni emiatt.

8. Költségtérítésként lehet kérni az utazási költségeket, így a tanú lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való utazással és a visszautazással ténylegesen felmerült és igazolt költségeket, vonatjegy, buszjegy, kompjegy árát, üzemanyag-költséget is.

9. Legvégül pedig azt tudom mondani, hogy nem kell annyira megijedni, ha tanúskodnia kell a bíróság előtt, sem a bíró, sem a felek, de még az ügyvédek sem akarják megenni Önt reggelire, hanem azt várják Öntől, hogy előre viszi az ügyet, hiszen ezért idézték meg.

Ugye, hogy nem is olyan bonyolult ez?

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyililla.blog.hu

Közös tulajdon és megszüntetése

Biztosan sokan hallották már azt a mondást, hogy "Közös lónak túros a háta". Valahogy mindig ez a mondás jut eszembe, amikor közös tulajdonnal kapcsolatos problémákkal keresnek meg. Közös tulajdoni helyzet számtalan módon kialakulhat, ennek a leggyakoribb oka az, ha többen örökölnek meg egy ingatlant azonos vagy különböző tulajdoni hányadok szerint, vagy ha házastársak vásárolnak közösen tulajdont. Tehát én is az ingatlanok közös tulajdonával fogok foglalkozni most.

Az első és legfontosabb kérdés: Lehet szabadulni ebből a helyzetből? IGEN! Nézzük meg tehát, hogy hogyan!

Először is fontos hangsúlyozni azt, hogy a közös tulajdon nem azt jelenti, hogy például a ház fele az egyik tulajdonosé, a másik fele a másik tulajdonosé, hanem azt, hogy a ház minden egyes részének a fele az egyiké, fele a másiké. Természetesen megállapodhatnak a felek ilyen módon történő használatról, de ettől a közös tulajdon fennmarad.

A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs kérheti, erről a jogról még lemondani sem lehet, és azt a bíróság csak akkor nem rendeli el, ha alkalmatlan időre esik.

A megszüntetésnek több módja lehet:

1. Természetbeni megosztás - amennyiben erre alkalmas a közös tulajdon tárgya, tehát például elképzelhető, hogy egy nagy méretű közös tulajdonú telek megosztható, így két telek lesz belőle, az egyik telek az egyik, a másik telek a másik tulajdonos tulajdonába kerül, és ezzel megszűnik a közös tulajdon. Elsődlegesen ezt kell alkalmazni, ha lehetséges.

2. Az egyik tulajdonostárs megváltja a másik/többi tulajdonostárs tulajdoni hányadát megfelelő ellenérték fejében. A megfelelő ellenértékben a felek állapodnak meg, illetőleg arról peres eljárásban a bíróság dönt.

3. Közösen eladják valamely harmadik személynek az ingatlant, és a vételárat osztják meg, de ez csak akkor lehetséges, ha az előző két lehetőség nem alkalmazható, tehát ha nem lehet természetben megosztani a dolgot - vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot -, illetve ha egyik tulajdonos sem tudja/akarja megváltani a másik részét.

4. Ingatlanoknál speciális szabály még, hogy a közös tulajdon társasházzá történő alakítással is megszüntethető.

Ha az egyik tulajdonostárs nem egyezik bele a közös tulajdon megszüntetésébe, akkor bírósági eljárásban peres úton lehet arra kényszeríteni, így perben mondhatja ki a bíróság, hogy az egyik tulajdonos milyen megváltási árért veheti meg a másik tulajdonos hányadát, illetve hogy árverésen milyen legalacsonyabb áron kell értékesíteni az ingatlant. A bíróság szabadon állapítja meg a megszüntetés módját, csak olyan módot nem alkalmazhat, amely ellen minden tulajdonostárs tiltakozik.

Azt azonban el kell mondanom, hogy a közös tulajdon megszüntetése iránti perek általában igen hosszú ideig tartanak és magas költséggel járnak, ezért is javasolt minden esetben a peren kívüli megállapodás.

www.facebook.com/drbakonyililla

drbakonyililla.blog.hu

süti beállítások módosítása