A szabadságolás szabályai

Hány nap jár? Mikor vehetem ki? Megválthatom?

A legtöbb munkahelyen ilyenkor már elindul az egyeztetés - egymással és a munkáltatóval -, hogy melyik munkavállaló mikor megy szabadságra nyáron. Nézzük hát meg, hogy mik a szabadságolás szabályai!

1. Mennyi szabadság jár?

- Az alapszabadság mértéke évi 20 munkanap

- Életkortól függően pótszabadság jár, 25. életévtől egy, 28. életévtől kettő, 31. életévtől három, 33. életévtől négy, 35. életévétől öt, 37. életévétől hat, 39. életévétől hét, 41. életévétől nyolc, 43. életévétől kilenc, 45. életévétől tíz munkanap

- 16 évesnél fiatalabb gyermekek utáni pótszabadság, 1 gyermek után 2, 2 gyermek után 4, 3 vagy több gyermek után 7 munkanap

- Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár

- 18. életévét be nem töltött munkavállalónak évenként 5 munkanap pótszabadság jár

- A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

 

2. Mikor és hogyan vehető igénybe a szabadság?

- A szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki munkanapokra. Tehát nem a munkavállaló veszi ki, e körben sem ő a főnök. Azonban garanciális szabály, hogy a szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.

A munkáltató azonban évente hét munkanap szabadságot - a munkaviszony első három hónapját kivéve - legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Fontos azonban, hogy a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

.- A szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.

- A szabadságot esedékességének évében kell kiadni, ez alól szűk kivételt jelentenek az október elsején vagy azt követően kezdődött munkaviszonyok, ahol a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki a szabadságot; illetőleg az az eset, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot kiadni, az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni.

- A szabadságot pénzben megváltani nem lehet. Itt is van azonban kivétel, az az eset, ha a munkaviszony megszűnik, mert ilyenkor ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

- A szabadság nem szent, ugyanis a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, és kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.

A fentieken túl még létezik például a betegszabadság, fizetés nélküli szabadság és szülési szabadság fogalmai is, melyek speciális szabályai egy következő bejegyzés tárgyai lesznek.

Kövessék továbbra is a blogot és a Facebook oldalt is!

drbakonyililla.blog.hu

www.facebook.com/drbakonyililla